Page 106 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

241

csak a nyugati lappoknál van szokásba. Az inári és a kolttai
lappok sohasem füstölik a húst. 1
Wichmann szerint az osztjákok is sózzák, szárítják,
füstölik a húst. Sirellius az osztjákokról, votjákokról ugyanezt
állapítja meg. 2
A déli rokonaink, bolgárok, törökök, csak szárítják és
nem füstölik a húst. Újabban azonban a városokban bizonyára
magyar hatás alatt, néha ők is megfüstölik.
Az állatok apróléka, mint a magyar ember eledele.

A magyar ember az állatok ehető belszerveit apróléknak
hívja. Ilyen a velő. A magyar ember minden háziállatnak a
velőjét jóízűen eszi meg. A disznóét kiszedi, megmossa, megabálja,
disznózsírba teszi (hagymás-zsírba), tojást üt rá, megborsozza,
megsüti és megeszi. A borjúét szintén így eszi meg. Mikor a
birkafejet hosszába kettéhasítja, a velőt megsózza, összenyomja,
madzaggal átköti és beteszi a fövő hús aljára. A velő megfő és
jóízűen eszik meg. A yúk fejét megfőzik a többi részével együtt.
t
Mikor megfőtt, megeszi először a taréját, azután a szakállát.
Akkor a kopasz fejet leteszi az asztalsarkára. Kése élét hosszan
teszi rá, öklével a kés fokára üt, kettévágja és a benne levő
velőt jóízűen elfogyasztja. Babona, vagy csak tréfa, „megeszi
azért, hogy több esze legyen". A disznó tüdejét, máját, lépjét,
veséjét, a gyomrát, ejírmáját hurkába töltik. Szívét, gégéjét,
f
nyelvét szilvával, hagymás-ecetesnek főzik meg. A borjú beleibe
nem töltenek hurkát. Eldobják. De megeszik a pacalját levesnek.
Legfeljebb ebbe töltenek egy rövid tüdős hurkát. Aprólékjait
j
(tüdő, máj, vese, szív) pörköltbe főzik. A uhnak is felhasznál-
ják az aprólékját. Tüdeje, mája, szíve, veséje úgy nálunk,
mint a többi pásztorkodó bolgár, török, tatár, kirgiz népeknél
a legízletesebb falat. Ősi szokás, hogy a levágott juhnak apró-
lékját a juhászok kapják a gazdától ingyen. Ez a szokás török,
bolgár rokonainknál megvan, valamint az is, hogy a pásztorok
ezeket a gyenge belszerveket nádkéssel és villával eszik.
Pacalevés. A pásztornépek általánosan kedvelt eledele a
• pacal. A kirgiz, bolgár népek nagyon szeretik a juh pacalját.
Szófiai vásárcsarnokban, de még inkább Plovdivban a nyílt
piacon tömérdek pacalt árul a nép. A pacal a földön egy rossz
ócska ponyván, mögötte az árus óriási kiabálással árulja a
pacalt. Délután megindul az árushad. Hátán egy faládában a
pacal. A láda hátulja dróttal van becsinálva, úgyhogy a csunya-
színü áru látszik utcahosszat. Óriási hangon kínálja a pacalt.
Plovdiv főutcáján apró boltok sorakoznak. A bejáratnál, faszén
1 Tietosanakirja X. 1514 hasáb.
2 U. o. VI. kötet 1664. hasáb.
13