Page 103 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 103
238
Itkonen a lapp szokásokról írván, ezt mondja :
„Manapság a rénszarvas véréből leginkább hurkát készí-
tenek, amelv sok helyen, így Enontekiö vidékén a friss ételek
közé tartozik, ezt forró kásaszerű lével töltik meg és húsétel
után élvezik. A töltelék áll, kivéve a belet, amit kifordítva és
megtisztítva használnak : legtöbbször még a bolyhát is leszedve
— vér, a belső részek apróra vagdalva és kevés lisztből. Hurka-
töltéshez ágas fát használnak, melynek segítségével a bél
száját kifeszítik. Ha töltés közben a bél kiszakad, a nyílást
fapálcikával összeráncolva befoldozzák. Főzés közben a hurkát
hegyes pálcikával szurkálják, hogy ki ne pukkadjon. Töltés
után a vastagbelet és a gömböcöt fapálcikával zárják el." 1
A gömböcbe a gyomrot, zsírt, húsdarabokat vágják,
kiszárítják és tavasszal élvezhető. 2
Manninen szerint a lappok a rénszarvas vérét gombócokká
gyúrják, húslevesbe és fenyőfakéreg levesbe keverik. Vízből
és vérből külön vérlevest is készítenek, melyet újabban liszt-
tel sűrítenek. Ugyanő azt írja, hogy a véreshurkát a lappok
rénszarvasbélbe és gyomorba töltik. A töltelék vér, liszt,
apróra vágott szalonna és só. Ő azt állítja, hogy a lappok a
hurkakészítést nyugatról vették. Szerinte a lapp marfe az
ősskandináv mori, a gurve pedig a svéd koro szóból származik. 3
Szerinte a kolta lappok, akik nagyobb számban a Kola-
félszigeten laknak, véreshurkát nagyon ritkán készítenek,
annál gyakrabban gömböcöt. E célra a rénszarvas vérét, lisz-
tet, zsírt, sűrű péppé kavarják, rénszarvasgyomorba töltenek
és főzik meg. 4
Déli fajrokonaink, mint a bolgárok, is csak húshurkát,
tehát kolbászt töltenek, ezt is disznóhúsból. Kétféle kolbászt
készítenek: 1. nádenci, a disznóhúst deszkán bárddal megvág-
ják, reszelt vereshagymával és péppé tört foghagymával ke-
t
verik, sót, borsot, majoránnát, ört paprikát, csubricát (borsfű)
tesznek bele fűszernek és a disznónak szép fehérre megkapart
húrjába töltik. Az így elkészített kolbászt nem füstölik, hanem
szárítják.
Másik nemzeti eledelük a szudzsuk. Fele juh, fele marha-
hús bárddal összevágva, megsózva és nagyon erősen meg-
borsolva. Szalonnaszeletek bele vágva, marhabélbe töltik és
felakasztják szikkadni. Azután leveszik, karikába hajtják,
összekötik és üvegpalackkal laposra hengerelik. Addig ismételik,
míg 3—4 cm vastagságú nem lesz és teljesen ki nem szikkad.
1 Itkonen : Lappalaisten ruokatalous Helsinki, 1921. SUST oim.
LI. 21—22.
2 Itkonen : Lappalaisten ruokatalous Helsinki. 1921. 23. lap.
3 Manninen I. levele.
4
U. o.