Page 57 - Debreceni Nagyerdő
P. 57

„Kérem a Tiszteletes Professzorátust, mint ezen Kollégiumban a nagy gyülekezetű
           Ifjú- ságnak Kormányzóját: az alattak lévő Nemes Ifjúságot arra indíttatni
           méltóztassanak, hogy Ők, akik itteni jövendő Életekre pallérozódni vannak és
           leggyakortabb a Nagy Er- dőben való Sétálásokban részesülnek, ezen Aléban lévő
           Fákra, - melyeket én nagy bajjal sok messzi hellyekről összve hordattam – felvigyázni,
           és minden kárt tévőket meghátrál- tatni ne sajnáljanak. A tiszteletes és Tekintetes
           Professzorátusnak Készköteles szolgája Debreczen 1819. október 11-én
           Báró Simonyi Óbester”

           A Tiszteletes Rector Professor azonnal vitte a levelet Vétsey tanácsnokhoz,
           megvitatandó, hogy egy ilyen fölöttébb szokatlan esetben mi a teendő.
           „Vétsey Sámuel kétszer is gondosan végigolvasta a levelet, aztán tűnődve né-
           zett a rektorra.
           –Ildomos hangon íródott – mondta végül
           –Gyűlevésznek és neveletlennek mondja diákjainkat! – fortyan fel a rektor.
           –De nemes ifjúságnak is.
           –Mi légyen hát a teendő?
           –Mi lenne? Ügyeljenek kigyelmetek a diákjaikra, a diákok meg a fákra!
           Végtére Ők tapasztalhatták az ülepükön, hogy ez a Simonyi nem érti a tréfát!”

           „SIMON JÓSKA” A HUSZÁR
           Tizennyolc éves volt, amikor 1780-ban lovas huszárként a törökkel vívott
           pancsovai csatában átesik a tűzkeresztségen. Az első ütközetben tanúsított
           bátorságáért káplánnak (tizedesnek) léptetik elő.
            A napóleoni háború kezdetekor 1796-ban már alhadnagy. A háborút neki
           találták  ki.  Végig  verekedi  a  harctereket.  Személyes  bátorsága,  vitézsége
           révén a legveszedelmesebb magyar huszár. A napóleoni háborút már Báró
           Vitézvá- ri  Simonyi  József  óbesterként  a  Hassen-Hamburg  huszárezred
           ezredeseként fejezi be.
            Tetteiről csatáiról legendák keltek szárnyra. Ezek között az egyik leghíre-
           sebb volt az 1809-ben zajlott WAGRAMI csata, melynek itteni bemutatását
           Simonyi 1819 szeptemberében a Nagyerdőben is megrendezte.

           A SIMONYI PARÁDÉK A NAGYERDŐBEN
           WAGRAMI CSATA
           Az ünnepség megértéséhez meg kell ismernünk az előzményeket: Napóleon
           a franciák világverő császára a morvamezői csatában 1809. július 5-én és 6-
           án csúfos  vereséget  mért  az  osztrák  ármádiára.  A  csata  az  alsó-ausztriai
           Wagram nevű falucska mellett zajlott és az osztrák Károly főherceg vezette
           sereget itt jól elpáholták. A szétvert hadsereg maradványainak egyetlen útja
           a menekü- lésre, a Thaya folyó fahídján vezetett. Ha ezt a hidat a franciák
           elfoglalják,








                                            57
   52   53   54   55   56   57   58   59   60   61   62