Page 55 - Debreceni Nagyerdő
P. 55

megőrizte féltett titkát sok-sok bújó párnak,
           én Istenem, ezek most majd vajjon hova járnak?
           Nem vétettem – sírta tovább – mért vágták ki
           testem? én aki az égbe néztem, útfélre mért estem?
           átmentettem nyárnak titkát hideg téli sírig,
           fognak engem siratni még, ha az akác nyílik.
           Elhallgattam, ő csak nézett, úgy várta a
           választ, mint amikor két barátot a sors széjjel
           választ . . .
           Kedves akác – mondtam súgva – mért nyúltál az égig,
           tudhattad, hogy azt, ki megnő, mindjárt sárba tépik.” (Fényes Jenő)

            A januárban kivágott akácfák helyét még abban az évben hársfákkal ültet-
           ték be.
            Az első akáccal beültetett sétányt, a reformkor nagy politikusa Széchenyi
           István huszártiszt avatta fel.
           Az avatáson résztvett: Eszterházy herceg (angol főrangi feleségével), Ferdi-
           nánd főherceg Cumberlandi angol herceg is.
            Széchenyi gróf a Debrecenben állomásozó Hessen-Hamburgi huszárezred
           századosa volt. Az ezred biharkeresztesi székhelyéről többször belovagolt
           Debrecenbe. Simonyival előbb kedvező viszonyban volt, később kapcsolatuk
           megromlott. Annál jobb volt kapcsolata közkatonáival, akiket a Nagyerdő-
           ben szalonnával és borral többször megvendégelt.
            Visszatérve az előbbiekben, versben is elsiratott akác fasorra, Pohl Ferenc
           városi főkertész volt, aki 1931-ben ezüst hársra cserélte az akácokat. Az iro-
           dalom szerint 314 db 20-25 éves hársat ültetett ki. Sápi (90)
            Az első faültetés idején (1820) még Nagyerdei allé a neve, a Nagyerdőre
           kivezető  sétánynak,  az  ültetés  után  lesz  SIMONYI  GÁT.  A  századvégi
           utcanév szabályozás során, a fásítást kezdeményező óbester iránti tiszteletből
           keresz- telték Simonyi útnak.
            A Nagyerdő déli részét  a  (Nagyerdei  kaputól)  1819-től  a  város  taná-
           csa díszkertnek nevezte annak biztosítása végett, hogy a Simonyi út két ol-
           dala is díszkertté váljon. Az erdőre vezető út mindkét oldalát felparcellázták
           és nagykertes villatelkekként értékesítették. Elvárták, hogy az út két oldalát
           dísznövényekkel ültessék be és az épületek az úttól távolabb kerüljenek. Az
           ebben az időben készült térképeken még fellelhető a d.k. (díszkert) jelölés is.
           Papp J. (83)
            Miután a nagykertes villák a Simonyi úton felépültek a kialakult Sétakertet
           a beépíthető területbe, a század végén a 1897-ben Nagyerdőig belterületbe
           vonták. Érdemes Simonyi debreceni szereplését is megismernünk.

                              Simon Jóska diáktettei









                                            55
   50   51   52   53   54   55   56   57   58   59   60