Page 62 - Debreceni Nagyerdő

az időtávlatból persze könnyű megállapítani, hogy egy állandóan növekvő
város területigény hengerének 39 épület „védőbástyája” nem tudott volna el-
lenállni.
Nem biztos, de feltételezhető, hogy a mai Leveles csárda szintén Nyári-lak
volt, mely a térképek szerint Kerek ház néven került a nyári villák közé.
Az erdő védelmének, körbe bástyázásának szándéka vezette az erdőmestert,
amikor az Erdőhivatalt is kihozta a Park-ajtó közelébe az út másik oldalára.
A mai Nagyerdei Óvoda örökölte a helyét. Ide került Török Gábor erdőmes-
ter és az erdész lakása is.
Az erdőmester a mai villamos sínekkel körbevett terület mindkét oldalá- ra
villaszerű beépítéseket javasolt. Tervezete szerint villák sorakoztak a csó-
nakázó tó és a víztorony közötti területeken is, ahol 39 számozott parcella van
feltüntetve.
Az erdő védelmének egyik eleméről, a szegényebb lakosság faizási-faháta-
lási szabályozásáról, a gazdasági üzemterv egyik fejezetében már írtam. A so-
rompó, az erdőőr által kiadott bárca, kerekjegy szögletes bádogjegy, a faháta-
lás túlbürokratizált rendszere mind azt a célt szolgálta, hogy az erdőbe való
bejutást megnehezítse. A parkajtónál állt a bárcaház (cédulaház).
Az erdő igénybevételének úgynevezett „rendszerbe” való kényszerítésének
más oka is volt. Az idő és a sokasodó igény túlhaladta az 1745-ben létesített
széles árokrendszert.
A Nagyerdő védelmének szigorítása csak nehezítette, de nem tudta megál-
lítani az erdő igénybevételét. Az erdőbe vezető Simonyi út kiépítése, az út két
oldalának virágos, nagykertes villákkal való beépítése magával hozta a város
belterületi határának kitolását. A város és a Nagyerdő közötti terület 1897
évben történő belterületbe való vonása azt jelentette, hogy a város északi ha-
tára a Nagyerdő lett. DVL (31)
A több mint egy évszázad távlatából megállapíthatjuk, hogy az erdőmester
parkerdő fejlesztési tervezete, ha nem is érte el célját, – mivel nem is érhette
– de a Nagyerdő tehermentesítését a katonai céllövöldék és a kertészet kitele-
pítését megindította.
A parkerdő kialakításának természetesen voltak kisebb jelentőségű, de az
erdő feltártságát és szépítését célzó előírásai is. Ilyen volt az erdőtömb köze-
pén letelepített Dobos cukrászda, táncterem és a kávézó pavilonok. Az ahhoz
vezető sétautak rendezése mellett újakat alakítottak ki. Az új sétányok mellé
is exótákat tervezett és magasfokú parkosítást írt elő.
A Nagyerdő sétányokkal való feltárását már az 1833-ban alakult Kaszinó
Egylet kezdte meg. Ennek az Egyesületnek többek között a város – benne
a Nagyerdő szépítése, virágosítása volt a célja. A megkezdett szépítést az Em-
lékkert Társulat folytatta.
Mint a nevük is jelzi fő feladatuknak a parkok létesítését gondozását tartot-

62