Page 40 - Debreceni Nagyerdő
P. 40
EDDIGI ERDŐGAZDÁLKODÁS
A Nagyerdő eddig tarvágással, régebben – a korábban ismertetett módon –
100 éves vágásforgás mellett „évenként 20 kh vágatott le, melyről 1000-1200
ölfa jött”.
Mintegy 8 évvel ezelőtt (kb. 1878) ezen gazdálkodási rendszer átváltozta-
tott, s fokozatos felújító vágás hozatott be, olyan formán, hogy az így megrit-
kított évi vágásterületekből 8-900 ölfa került ki.
A téli faanyagszállítás
(Déri Múzeum archívuma)
A szomszéd Apafája tölgy erdő „20 évvel ezelőtt 1868-ban vágatott le
varga- fa gyanánt”. Ezelőtt 60 éves vágásforgás mellett kezeltetett. (Az
üzemtervnek Apafája is része volt.)
A Nagyerdő vágások után, a véntuskók nagy része nem „sarjadzván” ki
az erdő zárlata (sűrűsége) nagyon megritkult. Emiatt mind a régi, mind az
újabb időkben történnek felújítási kísérletek. Leginkább tölgymakkvetése ál-
tal, köztes használatok mellett.
A köztes használatok mellé csatlakozott nagy „mennyiségben megjelenő
cserebogár pajodja”, így a felújítás „kívánt sikere nem lett meg”. Így az erdő
zárlata (záródása) most is mintegy fele részben nagyon hiányos. Csak az aká-
czfával tett kísérletek erdősítések mondhatók kielégítőnek.
ÜZEMTERV SZERINTI
– Mellékhasználatok: Sajnos 5-6 évente előforduló makktermést árverésen
adják el. (A sertéstenyésztőknek makkoltatásra.)
– A vadászati jogot a Nagyerdő Vadásztársaság bérli. (A 2. világháború után
a tv torony közelében még állt a lakójáról Prim-nek nevezett vadásztársasá-
40