Page 41 - Debreceni Nagyerdő

gi emeletes vadászház. Majd az enyészeté lett. Helyét a vadőr
leszármazott- ja „sajátjaként kezelte”.)

JOGI VISZONYOK (1885) FAKOMPETENCIA DEPUTATUM
– A Nagyerdőre is nehezedő „terhelmények”:
Az évenkénti rendes fahozamból:
a. , Szokás alapján „ki szokott szolgáltatni a városi középületek fűtésére
257.25 ölfa
– különféle segélyezésekre (szegénysorsúaknak, a református szegényházi
ápoltaknak) 59.00 ölfa
b. , A régebbi birtokrendezésből származó kötelezettség alapján ki kell
szol- gálni a ref. főiskola részére 103.75 ölfa
– ref. egyház, papok, tanárok, tanítók, kórházak részére 606.56 ölfa
összesen: 1026.56 ölfa mely hazaszállítva jár, de még szerencse, hogy
nem- csak a Nagyerdőből adható (1 öl = kb. 2,8 m3)
Debrecen város (deputátuma = fakompeteciája) járandósága még 1920-ban
is 35.000 m3 tűzifa volt.
A felsorolt terhek ellenére a város, amitől csak tudta óvta a Nagyerdőt. Nem
véletlen, hogy a debreceni Nagyhíd kövesutat pótló pallóút több évszázadon
keresztül jelentkező faszükséglete alól mentes volt a Nagyerdő.
A tölgy erdősítésekből 1890-ben a Nagyerdőn 400 kat. hold esett a pajorrá-
gás áldozatául. . .
Ezért az Erdőigazgatóság 1928 óta, rajzás alkalmával, nagy költséggel
gyűj- teti a nemző cserebogarat. Az összegyűjtött mennyiségek.

1928-BAN 31.200 kg 7.308.81 P
1931-BEN 112.308 kg 16.392.77 P
1934-BEN 152.278 kg 16.311.18 P
1937-BEN 64.828 kg 7.773.42 P

Ha elgondoljuk, hogy egy kg-ban 1300 db cserebogár van, és a gyűjtéssel az
összes rajzó bogárnak legfeljebb 10%-át sikerült megsemmisíteni, úgy képet
nyerhetünk arról, hogy mily tömérdek cserebogár rajzik és petézik egy-egy
évben. Az üzemterv foglalkozik a hátalással is.

HÁTALÁS
b. , Az erdő épségi állapotának fenntartására fölöttébb veszedelmes körül-
mény, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak régebbi idők óta hatóságilag en-
gedélyezett joga volt november 1. és március 18. között, hogy hetente kétszer,
szerdán és szombaton „hátalhatott”, azaz egy-egy hát tördelt fát hazavihetett.

41