Page 39 - Debreceni Nagyerdő

a XX. század elejére, – Bodor Gyula miniszteri tanácsos akkori (1921) erdő-
hivatal vezetője szerint¬ – „lerongyolódtak”.
A beteg elszáradt fák kiszedése, a keletkező lékek makkal történő beültetés
belterjes „kertészkedő” erdőápolást kívánt volna, aminek nem voltak meg
a feltételei. Így kerültek az erdőbe a vákáncsosok.
A felújítás nehézségeit csak fokozták a múltból örökölt hagyományok, az
állattartás fénykorából itt maradt legeltetés, makkoltatás. A régi idők szokás-
joga mindig utat tört. Főként aszályos időszakokban, előbb a város tulajdonát
képező ménes, majd utóbb a törzsgulya nagyerdei legeltetése, a felújítások
aprólékos belterjes voltát lehetetlenné tették.
A felsorolt hatások és nehézségek a fokozatos felújító vágások rendszerét
megbuktatták.
Ezért a XX. század elején áttértek ismét a 100 éves fordulóval kezelt tarvá-
gásos rendszerre.
A Nagyerdőre nehezedő ennyi negatív hatás érződik a Török Gábor erdő-
mester által készített, a Nagyerdő első, 1886–1895-ös időszakra szóló üzem-
tervében. Szintén 1885-ben készül el az erdőmester remekműve: „Debrecen
Szabad Királyi város Nagyerdei fürdőkertjének rendezési tervezete”.
Előbb nézzük a Nagyerdő első üzemtervét:

– A NAGYERDŐ ELSŐ (ÜZEM)-ERDŐTERVE –

Török Gábor az első debreceni származású erdőmester 1885-ben készítette
az első szakszerű erdőkezelést biztosító üzemtervet. DVL (15) Az általa készített
terv fafajösszetétele még kedvező képet mutat. Az őshonos kocsányostölgy
és elegyfafajai kőris, juhar, hárs, szil még a terület 78%-át borítja. A
gyengébb magasabb térszintbe betört akác 19%-a is elfogadható. Ha nem is
szószerint, de ismertetem az üzemterv indokolását.

TERMÉSZETI VISZONYOK
Az üzemtervkészítő erdőmester is megnyugvással sorolja a fatenyészeti vi-
szonyokat kiemelvén, hogy mind az „A üzemosztályban”, akkor díszkertnek
nevezett parkerdőben, mely a város kultúrparkja volt és a távolabb eső „B
üzemosztálynak” keresztelt vaderdőben a kocsányostölgy az uralkodó fanem.
Származása „nagyrészben sarjadzás útján állott elő, kisebb részben makkve-
tés, vagy ültetés által”.
Tölgy után a legnagyobb területet foglal el az akácz. Szórványosan a fekete,
szőke, rezgő és kanadai nyár.
Cserjék: mogyoró, vörösgyűrű som, galagonya, fagyal, kökény, kutyafa,
varjútövis benge, kecskerágó, feketegyűrű som, és a bodza.

39