Page 35 - Debreceni Nagyerdő
P. 35

lakója Enyedi Béla számvevő erdész volt. Az irodaépületet Papp Mihály erdő-
           mérnök tervei alapján 1958-ban egy szobával bővítették.
            Az első és legjelentősebb erdőgondnok 1921-től vitéz Tikos Béla erdőmér-
           nök volt. Ő meghatározó szerepet játszott a Nagyerdő természetközeli szak-
           mai  kezelésében.  Tevékenységével  előkészítette,  hogy  a  Nagyerdőben
           jelölték ki  Magyarország  első  természetvédelmi  területét.  Munkásságával
           rászolgált arra, hogy életpályáját ismertessem.

           VITÉZ TIKOS BÉLA ERDŐMÉRNÖK
           A  NAGYERDŐ  ERDŐGONDNOKA 1885–
           1974

           Munkásságáról 1986. április 26-án Surányi
           Béla  a  H.=b.  Napló  számában  emlékezett
           meg. Az Országos Erdészeti Egyesület Er-
           dészettörténeti sorozatában 1988-ban jelent
           meg Balogh Béla Erdőfelügyelőségi főmér-
           nök tollából: A debreceni erdők és a Horto-
           bágy szerelmese címmel Tikos Béla életéről
           és munkásságáról egy ismertető, majd Pus-
           kás Pál a Hajdúsági erdőgazdálkodásról írt
           könyvében egy emlékező írás.
            Tikos Béla a cívis ősöktől örökölte a város és az erdők szeretetét. A tőzsér
           elődök érdemeit 1714-ben olyan nemesi oklevél ismeri el, melyben stilizált
           tölgyfalevél található.
            Az ősi család Debrecenben ismert közszereplő volt. A nagyapa Tikos István
           városi tanácsnok, az édesapa, szintén Tikos István, mint az István malom fő-
           pénztárnoka irányítja, a mai Nádor utcai park létesítését. Papp Józsefnek az
           István Gőzmalomról írt cikkéből (2015) tudjuk, hogy Debrecen első közpar-
           kja a Nádor utcai hajdani „tívelygő” a malom tűzoltásához készített víztározó
           helyén épült.
            Tikos  Béla  a  Fazekas  Gimnáziumban  érettségizik,  majd  elvégzi  a
           Selmecbá-  nyai  Erdészeti  Akadémiát.  Debrecen  Város  Erdőmesteri
           Hivatalának  Epres- kerti  Fatelepén,  a  korábbi  Falógerben,  mint  segéd
           erdőmérnök kezdi pályáját. Közbe jön az első világháború. Megjárja a szerb,
           olasz, és orosz frontokat, ahol vitézségi érmet szerez.
            Leszerelés után, tizenhét évig, 1920–1937-ig erdőgondnokként kezeli a Na-
           gyerdőt. Kiemelkedő szakmai tevékenysége mellett elhivatott erdészeti kutató.
           Az erdőművelés tárgykörében, termőhelyi, talajtani, rovartani, erdőnevelési
           kutatásokat is folytat. Publikációinak tárháza ma már az interneten elérhető.
           Mint a Nagyerdő erdőgondnoka a Pallagi Gazdasági Akadémián oktatja az










                                            35
   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40