Page 42 - Debreceni Nagyerdő
P. 42

(A Déri Múzeumban Munkácsi Mihály „Rőzsehordó asszony” c. festménye
          emlékezik rá.) A fahátalás ellenőrzésére a felügyelő erdőőr által bebocsátan-
          dók jeggyel láttatnak el, s egyszersmind a gallyszedés a védszemélyzet által
          kijelölt helyen engedtetik meg.
           A jegykiadás a következő módon a leghelyesebb: „minden bemenő kap
          egyszer mindenkorra egy állandó sorszámmal ellátott szegletes bádog jegyet,
          e mellett a neve és lakása egy könyvbe beíratik, ezenkívül minden bemenetel
          alkalmával az állandó jegy előmutatása mellett kap egy szintén ugyanazon
          sorszámmal ellátott kerek jegyet, mely kerek jegy kimenetel alkalmával a par-
          kolóban a kapus erdőőrnek visszaadatik, ezáltal az árkon való bemenetel meg
          lesz akadályozva és az erdőn való ellenőrzés is meg lesz könnyítve.”
          „Dacára a szigorú felügyeletnek igen nagy kár követtett el, mivel igen sok
          (500-600) egyén gyakorolja ezen faizási szabadságot, annyival inkább, mert
          ezért semmiféle viszontszolgálat teljesítésére nem voltak kötelezve.”
           c. , A Nagyerdőn van a közös honvéd katonaság kétrendbeli céllövő helye.
          Ennek következtében ezen területek terméketlenségre ítéltettek, a körbefogó
          véderdők pedig nem vághatók le. Ezért a kincstár jogelismerési díjként fizet
          évente 2 db aranyat (=8 Ft).
           d. , Ugyancsak a Nagyerdőre nehezedik, hogy a városi lakosság nyári idő-
          szakban nagy számmal jár ki – különösen vasárnap – a Nagyerdőre üdülést
          keresni. Ez alkalommal tömegesen lepi el a Nagyerdő déli részét. (Az üzem-
          terv „A” üzemosztálynak tünteti fel azt a területet, melyet Debrecen Város
          Tanácsa 1819-től díszkertnek nevez.)
           Az „A” üzemosztályba tartozó, városhoz közeli területeknél nem lehet fi-
          gyelmen kívül hagyni „ezen egészségi szempontból fontos körülményt, hogy
          a Nagyerdőnek ezen részeit sem lehet egészen letarolni”.
           e. , „A Nagyerdőre nehezedik még a régi idők óta szokásban volt, hogy előbb
          a város tulajdonát képező ménes, utóbbi időben pedig a törzsgulya legeltetés-
          re bocsáttatott”. Így az őszi és tavaszi felújítási munkákat a legeltetés zavarta,
          azzal, hogy a szabad mozgást akadályozta, ha elmaradó – tervezett felújítási
          munkálatok rontották az állabok állapotát.

          SZEMÉLYZETI VISZONYOK
          Az  erdő  kezelésével,  főfelügyeletével  az  erdőmester  van  megbízva.
          Emellett a tanácsban az erdő ügyekben előadói szerepet visz, segédül egy
          erdész gya- kornok van alkalmazva.
          Az erdőőrzést 5 erdőőr teljesíti, plusz egy faraktárnok. (Személy szerint ko-
          rábban felsoroltak.)















                                         42
   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47