Page 45 - Debreceni Nagyerdő

A „Debreceni Nagyerdő” pedig fel volt állványozva (az építőktől vettem a
hasonlatot). Tömegek befogadására pedig az Erdőspusztákon tavak és
közjóléti létesítmények építése fokozódott…
Egyesíteni kellett a debreceni és a környező Erdészetek szellemi, szakmai,
kivitelezői erejét. Az 1986-os átszervezéssel a Parkerdészet a Debreceni,
Bánki, Nagycserei Erdészetek, a Fatelep és a Derecskei Csemetekert
összevonása révén az Attila téri Dohánykutatótól bérbevett irodahelyiségben
székelt és 15 000 ha-on gazdálkodott. Ezzel az ország egyik legnagyobb
erdészeti egysége lett, amiből 13 200 ha az erdőterület. (1990. évi üzemtervi
adat).
Az erdőspusztai közjóléti fejlesztések során Debrecennek sokat segített
Barátossy Gábor az FM Erdészeti Hivatalának akkori vezetője. Az
Erdőgazdaságoknak kiosztott közjóléti keret maradékát minden évben a
FEFAG kapta. Így épült szakaszosan az Erdőspuszták ütőere, a Panoráma út.
Az Erdőspusztai fejlesztések az 1980-as években a város teljes
megelégedésével folytak. Az emberek örömmel vették birtokukba az
Erdőspuszta közjóléti létesítményeit. Így a Nagyerdő tehermentesítése
sikerült.
A Parkerdészetnek 60 fő fölött volt – az erdészekkel együtt a műszaki
létszáma. Az erdészetvezetők, később erdészeti igazgatók:
1978–1984 Kiss László erdész (e)
1985–1990 Pataky Károly erdőmérnök (em)
1990–2002 Csőke Pál (em)
2002–2010 Juhász Lajos (em)
2010–2015 Fekete György (em)
2016– Dr. Pusztai Virág (em)
A Felsőtiszai EFAG minden Erdészetének a kornak megfelelő irodát,
székházat biztosított. A Parkerdészetnek azonban csak az albérleti iroda
maradt. Látván a megrekedt állapotokat, sikerült egy megfelelő székház
építéséhez közel 70 milliós minisztériumi támogatást szereznem.
Időközben a FEFAG részvénytársasággá alakult át és új névvel (Nyírerdő
Nyírségi Erdészeti Zrt.) működik tovább.

46