Page 49 - Debreceni Nagyerdő

– FÜRDŐHÁZ ÉS VIGADÓ –

A fürdőházat és vigadót az udvari kamara mérnökei
által 1824-ben elkészített tervek alapján 1826-ra Po-
volny Ferenc építőmester építi fel. Papp József megír-
ta, hogy tévesen került köztudatba, hogy Povolny volt
a tervezője is. A klasszicista stílusban elkészült vigadó
és fürdő vízszükségletét egy bővízű ártézi kút
biztosította. Papp (J 83)
Még az is elképzelhető, hogy a fotón látható kútról van
szó, mely hátterében egy erdészlak áll. Ebben működött
az Erdőmesteri Hivatal is. Az előtte látható két személy
közül az egyik az erdőőrök egyenruháját és simléderes
sapkáját viseli.
Ez a „bővízű ártézi kút” több szerzőnél visszaköszön. Csobán (8) Nagyerdő tör-
ténetéről készült leírásában is. A forrás bővízűsége megkérdőjeleződik, „1823-
24-ben Böszörményi Pál polgármestersége, és Bek Pál királyi biztossága alatt
építette a város az úgynevezett „Nagyerdei fürdőt Szűcs I. (96) egy gyérvízű forrás
felett. Ez a fürdő több mint száz éven keresztül teljesítette hivatását Debrecen
város közegészségügyének ápolása körül.”
Az 1930-ig év elején bezárták, és ha a Nagyerdő melletti mélyfúrás ered-
ménnyel jár, nem is fogják többé megnyitni. DVL (30)
Az 1932-ben megnyitott és a bővízű hőforrás vizére alapozott fürdő strand-
fürdővel bővült. Tisztelendő az az öreg tölgyfák iránti kímélet, melyet a fej-
lesztésnél alkalmaztak. A nagylombú fák ezt árnyékukkal hálálták meg. Az
építők pedig gyökérzetük köré védőgyűrűt vontak. Ezzel sikerült az öreg fák
életét jó félévszázaddal meghosszabbítani. Mivel a hőforrás segítségével kü-
lönböző hőfokú medencéket lehetett üzemeltetni, a debreceni strand nyáron
nagy közkedveltségnek örvendett.

Fürdőház és Vigadó épülete

49