Page 48 - Debreceni Nagyerdő
P. 48

DÍSZKERT, SÉTAKERT
          A XVIII. század közepétől az addig zárt Tilalmas Nagyerdő a városlakók ked-
          velt sétahelye lett. Az Erdősoron (ma Nagyerdei körút) húzódó városárkát, vé-
          dővonalat 1862-ben megszüntetik. Ettől kezdve csak a déli kapun lehet bejutni
          a Nagyerdőbe. A kijutást megkönnyíti az 1863-ban beindított omnibusz járat.
          Ezt követi 1876-ban a városból kivezető Simonyi gát makadám útburkolattal
          való ellátása.
           A tömegek megjelenését a város rossz levegője, a meleg nyári napok, a po-
          ros száraz meleg megnöveli. Aki csak teheti, menekül az erdő fái alá, ahol
          tiszta hűvös levegőt talál. Az addigi Sétakertben már Vígadó és Fürdőház is
          üzemel.
           A Nagyerdő fogadókészségét a XVIII. század végén csak egy rosszhírű
          csár- da jelentette. Ide járt a gondjaira bízott fiatal diákokkal Csokonai Vitéz
          Mi- hály és itt énekelték azt a Szilágyi Gábor professzor úrról írott gúnydalt,
          ami annyi sok bajt okozott a költőnek.
           „Ez” a rosszhírű csárda indította Geöcz Ferenc királyi biztost 1794-ben,
          hogy helyette egy megfelelő nagyerdei mulató és park létesítésének a gondo-
          latát felvesse. A városi magistrátus azonban még tiltakozott a Nagyerdő ilyen
          célú  igénybevétele  ellen  azzal  az  indoklással,  hogy,  –  Debrecen  város
          polgárai
          „mulatságukat” földjeiken, kertben és szőlőikben találják meg. A létesítendő
          mulatóhelyet a söpredék és a diákság látogatná. Ami csak rontaná a két cso-
          port erkölcseit. – Az elutasítás további indoka volt, hogy a Nagyerdő messze
          van, ahol csak gonosz szándékú emberek verődnének, össze, ami újabb alkal-
          mat adna a tolvajlásra, verekedésre.
           A Nagyerdőt a várostól homoksivatag választja el, rendes ember oda sze-
          kérrel jár és magával viszi az elemózsiát. A városi magistrátus a javaslatot
          elvetette.
           Az új királyi biztos Bek Pál indítványát viszont már 26 évvel később fogad-
          ja és 1826 májusában már fel is avatják az első debreceni vigadót és fürdőhá-
          zat.
























                                         48
   43   44   45   46   47   48   49   50   51   52   53