Page 14 - Debreceni Erdős könyv
P. 14
Tímárműhely Mednyánszky László: Tiszai makkoltatás, 1890
A Debrecent elborító sorozatos tűzvészeket követő újjá- Nyáron ezt kaszálhatták, itt gyűjthették a szénát vagy
építésekhez a hatalmas tölgyfákat végeláthatatlan sze- legelőként használhatták. Ez az ún. „cserekiosztás” hét
kérsorok hordták a városba. A háborús viszonyok faín- esztendőre szólt. Ezeket a tisztásokat később a cívis bérlő
sége mindezt csak tetézte. már feltörhette szántónak, hogy ott takarmányt ter-
Az erdő adta a tímároknak és a cserzővargáknak a meszthessen. Sőt jogot szerzett arra, hogy helyben
cserző kérget és a gubacsot. Hamuzsírt főztek a kikorhadt „hegyes kunyhót” építhessen. Rövid időn belül az összesen
és hamvasztott fákból. Csapoltak nyír- és juharlevet, majd kijelölt 4146 boglyányi kaszálón 385 épület emelkedett.
a fenyvesítéseket követően gyantát is. Az erdők a teleltetés mellett a sertések számára, mint
terített asztal, „túrtáplegelőként” is hasznosultak. A város
évente komoly jövedelemre tett szert az erdei makkol-
tatás licitáltatásával. A 19. század elején a királyi kamara
kötelezte Debrecent erdőmester alkalmazására. Közben
felálltak a főerdőinspektori kerületek, Debrecen a temes-
vári erdőfelügyelethez tartozott. Az erdőmester hiába
volt képzett erdész, a város csak az idegent, az udvari
hivatalnokot látta benne. Volt olyan erdőmester, aki hiá-
bavalónak tartotta a munkálkodását és inkább odébbállt.
Cserzőkéreg és gubacs
Az erdő ontotta javait. Élő és holtfát, kérget, ágat, vesz-
szőt, gallyat, tuskót, gyökeret, száraz vagy zöld levelet,
almot, mohát, gubacsot, erdei magvakat és gyümöl-
csöket, gombát, színes vadvirágot, televény földet, ka-
szálható és legelhető füvet, fanedveket, …vadat, mada-
rat, mézet meg hangyatojást.
A 18. század végére a cívisek jószágállománya úgy fel-
szaporodott, hogy a teleltetés helyét a város elöljárósága
az erdei tisztásokon jelölte ki.
Erdei teleltetés – hodály fedél nélkül
12
