Page 16 - Debreceni Erdős könyv
P. 16

A szolnoki vár




                        Ki gondolná, hogy Szolnok várának,
                        azaz  Mahmut Szandzsák-bég  „há-
                        zának”  felépítéséhez  karaván-
                        számra  érkeztek  méretes  törzsek
                        Debrecen felől?
                          Azt pedig még kevésbé, hogy a
                        debreceni  erdők  szabad  vágását
                        követelő 1558-ban kelt török levél
                        dörgedelmes  elvárását  az  akkori
                        főbíró, Gergely deák egyedi módon
                        oldotta meg.


                        A második számonkérő írásos üze-
                        netet  követően  a  szenátorokkal
                        együtt  úgy  látták,  hogy  Debrecen
                                                                Szolnok, 1617
                        erdeiben az igényelt hatalmas szál-
                        fákból elegendőt nem találtak.
                                                                Tanúvallatási irat

                        A török levélnek eleget téve, onnan
                        szerezték  meg  a  szükséges  fákat,    1576-ban  keletkezett  egy  tanúvallatási  irat,  amelyben  a  vallomásokból  jól
                        ahol  arra  alkalmasakat  találtak. A   kirajzolódik az Erdőspusztán az erdők használatának rendje, aminek a betartását
                        városi  erdőket  megkímélték,  a        az erdőbírák felügyelték.
                        háromezer  szálfás  török  kérést  a       Ők  a  pusztát  zálogjogon  megszerző  város  választott  tisztviselői  voltak.
                        Bánki-erdőből teljesítették.            Szedték  a  bírságpénzt  a  nyáron  legeltetésre  idehajtott  vagy  a  tilalmas

                                                                sarjasokban  rajta  kapott  jószágok  után. A  „legelőbér”  a  csapatos  (300  darab)
                        Később  a  pert  is  megnyerték,  hi-   marhák után egy magyar forintra rúgott. Kevesebb jószág után nappal egy dénár,
                        szen  többen  tanúsították,  hogy       míg  éjszaka  két  dénár  bírságot  kellett  fizetni.  Szentmihály  napját  követően
                        annak idején a bánki gazda, Bayoni      Szentgyörgy napig, ősztől tavaszig az őrizetlen és a pásztorolt marha szabadon
                        István  földesúr  ugyan  morgott        – a tilalmas sarjas felújítások kivételével – járhatott az erdőn. A gulyakutak ásását
                        (Nem nektek neveltem vala az erdőt,     az erdőbíró hagyhatta jóvá. A pásztorok kunyhócsinálásra vagy tüzelésre élő fát
                        sem a töröknek, hanem én magam-         nem vághattak ki. A tilalomtörőktől az erdőbírák a szekercéjüket elvehették, de a
                        nak!),  azonban  a  favágás  ellen      szűrjüket nem.
                        állítólag,  egyáltalán  nem  tilta-        A tanúvallatási jegyzőkönyv az első dokumentuma annak a törekvésnek, hogy
                        kozott…                                 az erdő megóvását és a téli legeltetést szolgáló érdekeket összeegyeztessék.


                      14
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21