Page 17 - Debreceni Erdős könyv
P. 17

Az apa az erdőkről…












                       Az     1868-as  debreceni  vándorgyűlésen Török  Pál
                        erdőmester előadása a város erdőségeinek rövid bemu-
                        tatására  szorítkozott.  A  beszéd  teljes  terjedelmében
                        megjelent az Erdészeti Lapok novemberi hasábjain.


                        Az  erdőmester  szerint  Debrecen  város  erdőségeinek
                        teljes kiterjedése akkor 45.578 hold (26.230 ha) volt. Az
                        erdők  több,  mint  fele  24.528  hold  (14.116  ha)  olyan
                        tisztásként hasznosult, amelyet kaszáltak vagy részben
                        szántottak is.
                                                                                                                                                Apafai erdő,
                                                                                                                                                1762



                        A tisztások között 21. 049 hold (12.114 ha) tölgyerdő terült   Vágási és felügyeleti költségekre a polgárok fejenként 20
                        el, amelyet nyár, nyír, juhar és  kőris fák színesítettek. Az   forintot fizettek be városi pénztárba.
                        akkori értékelés szerint az erdők kétharmadát megfelelő,         Az erdőn a nyári legeltetés tiltott volt, de az 1863. és a
                        míg a homokhátak és sívó homokpuszták eltörpült fákkal         1866.  ínséges  években  ezt  a  tilalmat  feloldották.  A  jó
                        fedett területeit igen gyér záródásúnak minősítették.          makk és gubacs (gubics) termő években a legeltetést árve-
                           Megemlítette Török Pál azt is, hogy Nagycsere-, Ha-         résen értékesíti a város. Az 1867. évi bőséges magtermés
                        láp-, Bánk- és Fancsika erdőterületek lapos ereit és tisz-     8655 forintot jövedelmezett a városnak. Jó gubacstermés
                        tásait régen az árvizek elöntötték, ami az erdei fákra igen    nyolc  éve  nem  volt.  1868.  tavaszán  a  cserebogarak  és
                        jótékony  hatással  volt. A  tíz  éve  tartó  szárazság  miatt   hernyók  csaknem  csupaszra  rágták  a  debreceni  erdők
                        azonban  a  homokos  hátasabb  helyeken,  több  holdakra       lombjait.
                        menő erdőterületek száradtak ki, minden korkülönbség              A téli legeltetési jogukat október 15-től április 24-ig a
                        nélkül.                                                        polgárok a teljes erdőségen gyakorolhatták, kivéve a felú-
                                                                                       jítás alatt lévő vágásokon, ahol a tilalmat hét esztendeig
                        A helyi viszonyokra utalva, az erdőmester kiemelte, hogy       tartották fent.
                        az  erdei  tisztások  polgári  haszonbirtokok,  azok  erdősí-     Egy év alatt 149 erdészeti kihágást füleltek le az er-
                        tésével az erdőtömbök nem bővíthetők. Abban az évben a         dőőrök,  amelyből  680  forintnyi  büntetés  folyt  be.  A
                        cívisek belső telkei alapján adták ki a fajárandóságot, ami    kihágások zöme a száraz szálfák fizetség nélküli kicsem-
                        3.404 porta után 5.500 bécsi ölfát tett ki.                    pészési kísérletét jelentette.


                                                                                                                                              15
   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22