Page 15 - Debreceni Erdős könyv

1819-ben a város elöljárósága pénzügyi alapot létesített a
kaszálóbirtokok jogi és területi rendezésére.

Ekkorra a Debrecentől nyugatra fekvő minden művelésre
alkalmas fekete földi területet felszántottak. A földmű-
vesek keresték a gazdálkodásra alkalmas újabb helyszí-
neket. Megfelelőnek találták erre az erdei tisztásokat és
megindult először szórványosan, majd feltartóztathatat-
lanul az erdőkbe való betelepülés.
A város elöljárósága korántsem nézte ezt jó szemmel.
Intézkedései azonban erélytelenek maradtak. Nem sike- Gulya a tisztáson
rült sem az erdei legeltetés visszaszorítása, sem a lete- A város 1854-ben úgy tudta megvenni a zálogbirtokait,
lepedés megakadályozása. Olyannyira, hogy a negyve- hogy népes küldöttségét Ferenc József fogadta. A császár
nes évektől magától szűnik meg a tilalom, egyre többen a zálogidőszak lezárását és 419 ezer forint megfizetésével
érkeznek ide lakni. A tisztások, kaszálók osztását csak hét az örök megváltást jóváhagyta.
évente ismételték meg, ami oda vezetett, hogy a kaszálók
területe az erdők kárára szerfelett megnövekedett. A város a saját pénzén kívül a cívis polgárainak a kölcsö-
neire is rászorult. Cserébe erdőközi kaszálókat adott ne-
1850-től nem az adófizetést, hanem a teleknagyságot kik. A település birtokainak tulajdonviszonyai a megvál-
vették alapul a tüzelő kiosztásánál. tással véglegesen rendeződni látszottak.

13