Page 212 - Debrecen Képeskönyve

gofrit kapni. Az „állami restaurantok” és szocia- hogy a gépjárműforgalmat elterelte a város a
lista menzák hangulatát idéző étkezdék mellett Nagytemplom elől, teret nyitott a teraszoknak is.
megjelentek a gyorséttermek is a cívisvárosban A szökőkutakkal, tarka virágágyásokkal, lombos
a 80-as évek végétől, a 90-es évek elejétől. Igazi fákkal teli, egyre növekvő sétálóövezet a debrece-
nemzetközi konyhát kaptunk: a vendégek meg- niek és az idelátogató turisták kedvelt célpontja.
ismerkedhettek az olasz pizzák, spagettik, maka- A Piac utca, a Simonffy utca, a Hal köz, a meg-
rónik, a görög gyros-ok, a kínai és japán fogások szépült Csapó utcai rész, az Ady park, a Déri Mú-
ízével is. Sok helyen ismét előkerültek a borlapok, zeum, a Kölcsey Központ és a MODEM környéke
igazi minőségi kínálattal, utalva arra, hogy Ma- sokakat vonz. Pezsgő hangulat, szimpatikus sokfé-
gyarországon ismét kezdett kialakulni a jó borok leség jellemzi a vendéglátást. Romkocsmák, trendi
fogyasztásának kultúrája. kávézók, igényes sörözők, színvonalas borozók,
Mára Debrecen gasztronómiája ismét kiegyen- minőségi éttermek, pompás cukrászdák, kiváló
súlyozott, vonzó, sokszínű képet mutat. Ebben nem pék ségek, magyaros és zenés szórakozóhelyek so-
kis szerepe van a korzónak, a Kossuth térnek, rából választhatunk, s emellett jelen van a pubok
mely mai formáját 2001-ben nyerte el. Azzal, és a streetfood világa is.

Az igazi slambucot harmincháromszor kell megforgatni

Messze földön híres mézeskalácsot készítettek a cívisvárosban

Jó száz esztendeje közel ötven jelentősebb, pontjában a vendég áll” – vallotta a neves debre-
vendéglátással foglalkozó vállalkozásról tudósít- ceni szakember. A recept igen egyszerűnek tűnt
hattak a korabeli források, nem számolva a mel- a hatvanas-hetvenes években is: „legyenek jobb,
lettük létező kisebb italméréseket, lacikonyhá- frissebb ételek, legyen nagyobb a választék, legye-
kat, pálinkásbutikokat és kávémérőket – mint azt nek készségesek, udvariasak, kedvesek a felszol-
Szűcs Ernő helytörténész írta a debreceni ven- gálók…” A patinás, több mint 300 éves Aranybika
déglátást feltérképező tanulmányában. Az idő- egykori sza kácsnője, Székelyné Bözsi néni töltött
sebbek máig emlegetik, hogy ha valaki elindult káposztája fogalom volt, máig emlegetik, akik a
a Nagyállomás felől a Nagytemplom irányába, a keze alatt sajátították el a vendéglátás tudomá-
Piac utcán egymást érték az olyan talponállók, nyát.
hentesüzletek, ahol jót lehetett enni: sült kol- Csokonai, Gambrinusz, Hungária, Kinizsi, Le-
bászt, hurkát, oldalast foszlós kenyérrel, toros- veles, Szabadság: sorolhatjuk a teljesség igénye
káposztát, pörköltet, babgulyást. A piacon pedig nélkül az ebben a korszakban látogatott étterme-
nemcsak lángost lehetett kapni, hanem pacalt és ket. Szinte bárhova ültünk be, az étlapon hasonló
velős étkeket is. fogásokat találtunk: rántott szeletet sült krumpli-
A debreceni vendéglátásnak több aranykora val, sajttal-sonkával töltött csirkemellet, cigánype-
is volt. A pezsgő századelőt, illetve a két világhá - csenyét. A rendszerváltás környékére a helyzet a
borút követő időszakban a Hajdú-Bihar Megyei gasztronómiában is megérett a változásra. Egyre
Vendéglátó Vállalat próbált utat találni a vendé - több vendéglátóipari egység került magánkézbe,
gek szívéhez – és persze gyomrához. A cég igaz- s nemcsak a kocsmák, presszók, fagylaltozók, ha-
gatója, Végh László nevéhez fűződik a Hajdúsági nem komolyabb éttermek is. Új színek jelentek
Farsang című rendezvénysorozat, mely felvonu- meg a helyi gasztronómia világában. A Piac utca
lás sal, karneváli menettel kezdődött, s 1966-ban ekkor még Vörös Hadsereg útja néven szerepelt
indult első ízben útjára. „Üzletpolitikánk köz- a térképeken, de már lehetett ott hamburgert és

206 207