Page 83 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 83

VASTAG      ÉTELEK













           A  „hosszú  1ère" -  „híg  1ère"  eresztett  levesek  normális  körülmények  között in-
       kább  csak  a mezőn  dolgozó  emberek  folyadék-,  és sószükségletének  a  fenntartásában
       játszottak  fontos  szerepet. Szükségben  pillanatnyi jóllakottság  érzését  is keltették,  de
       a  fizikai  munkát  végző  test  energiaszükségletét  ténylegesen  a  „vastag  ételek"  biztosí­
       tották.  A paraszti  világban  a  táplálkozás  gerincét  a sűrűre  főzött  ételek,  a vastag  éte­
       lek  jelentették.  Ezek  néha  a  levest  is  helyettesítették.  Ilyenkor  egytálételről
       beszélünk.  2 2 4
           A  vastagételeknek  megyénkben  nincs  egységes  terminológiája.  A  leves  sűrítmé­
       nyeket  régiesen  öreges,  sűrű jelzővel  látták  el. A  hüvelyes  magvakból  készült  sűrű
       ételek  tört  jelzőt  kaptak  (törtpaszuly, törtborsó,  törtlencse,  de  lehetett  tört  kolompir
       is.)  Egyes  bihari  falukban  az  ilyenféle  főzelékeket  lenesé- nek  nevezik. Ennek  megfe­
       lelően  van paszulylencse,  borsólencse,  kolompírlencse,  sőt  lencselencse.  Némely fő­
       zeléket  káposzta- nak  neveznek  (pl.  tökkáposzta ).  Újabban  elterjedt  a  mártás
       kifejezés,  de  ezeket  inkább  a gyümölcs-,  paradicsomsűrítményekre  alkalmazták  (al­
       mamártás, paradicsommártás).  A  főzelék  kifejezés  csak  az  utóbbi  évtizedekben
       kezd  tért  hódítani.  2 2 5
           A  változó  terminológia  miatt mi a vastagételeknek  ezt a csoportját  egységesen  az
       újabb  „főzelék"  címszó  alatt  tárgyaljuk.




                                Főzelékek,  mártások



           Tormamártás
           A  Tormát  megtisztították,  tésztareszelővel  megreszelték,  ezután  meleg  kemen­
       cébe  vagy  sütőbe  tették,  esetleg  egy  ideig  állni  hagyták,  hogy  az  „ereje"elmenjen.
       Azután  tejjel  felhígított  rántásos  lében  megfőzték  2  (Debrecen, Püspökladány,  Haj­
       dúhadház,  Biharnagybajom).
                                                         j
           Hajdúszováton  rántást  nem  tettek  a  tormára,  hanem ó sűrű  tejfeles  habarást,
       s  víz helyett  tejjel  hígították.  Fűszerezése  sóval,  cukorral, kevés  ecettel  történt.
           Balmazújvároson  a  reszelt  tormát  főzés  előtt  rántáson  megdinsztolták,  a só, tej,
       ecet, cukor  ízesítés  itt megmaradt.  22 7  Itt általában  kenyérsütés  reggelén  csinálták,  s
       a  friss  kenyeret  belemártogatva  önálló  fogásként  ették.
   78   79   80   81   82   83   84   85   86   87   88