Page 9 - Csárdakönyv_1-45

A Hortobágy pusztán a 14. században egykor lakott Az elpusztult temp-
templomos vagy templom nélküli falvak tűntek el. lomok és templomos
Árkusd, Árkustelke, Bodajcs, Csécs, Elep, Nagyálom- falvak emlékére Csete
zug, Karinkó, Kónya, Gáthát, Cserepes, Hort, Kecskés, György építő művész és
Da-raksa, Papegyháza, Derzs, Máta, Angyalháza, Sza- tanítványai Mátán ká-
bolcs, Mizséte, Zádor mind a tatár és a török pusztítás polnát építettek.
áldozata.
A megüresedett, szinte végtelen kiterjedésű területet
Debrecen városa szerezte meg és legeltetéses jószág-
tartással hasznosította.

Hogyan nézett ki a Koponya csárda? Felkapott az egyik hátára és a másikat szíjra fogva, a
A fazsindelyes épület deszka tornáca nyugat felé né- lovakkal elnyargalt. A pandúrok a lódobogást meghall-
zett. A középső szoba ivóként szolgált a kármentővel. va, futva hagyták ott poharaikat. Rossz Sóvágó Jankó
Jobbra a csapláros lakott a feleségével, balra a család többi széleskarimájú kalapját már az erdő aljából visszanézve
tagja vagy szállásoló utas. lengette feléjük …
A csárdát a második világháborút követően lebon-
Írják, hogy Sós Pesta 1859. október 3-ára virradóra a Ko- tották.
ponya csárdánál Mezei József és Orosz János társasá-
gában hatvanhárom juhot erőszakkal, puskalövésekkel
elhajtott. S vitte azokat az orgazdához, Fleischer Ferenc-
hez a polgári mészároshoz és vendégfogadóshoz. Nem
csak a „píz”, hanem a „szíp” (asszony) miatt is.
Fleischerné egyszer Sós Pestát a szoknyája alá bújtatta,
hogy a pandúrok meg ne leljék. Nem is vették észre, de
Pestának mégis ez a szoknya lett a veszte…
Rossz Sóvágó Jankónak, az utolsó böszörményi be-
tyárnak szintén a Koponya csárda volt a tanyája. Egyszer a
kocsmárosné szinte az utolsó pillanatban vette észre,
hogy a pandúrok a csárda előtt állnak. Gyorsan elbújtatta
a kamrába Jankót. S már kérdezte is az egyik pandúr:
Látta-e mostanában Sóvágó Jankót? Mivel nemleges vá-
laszt kapott, odaszólt társának, hogy lépjen be a csárdá-
dába egy pohár borra.
Több sem kellett Jankónak, kibújt a kamra ablakán s
amíg a puszta őrei boroztak, a koplaló fáról a lovaikat
leoldotta.
Sós Pesta szeretőjének sírja a polgári temetőben

9