Page 4 - Csárdakönyv_1-45
P. 4
Főbb marhahajtó utak a 16–19. században
Évszázadokon keresztül Magyarország volt Európa hús Meghagyandó, bezárandó és labontandó csárdákra.
éléskamrája. Évente százezer számra terelték a jószágo- Persze, ha tehette földig romboltatta azokat. Ahol ko-
kat a hajcsárok, hajtók, hajdúk a morva, osztrák, német, moly ellenállásba ütközött (lásd:Debrecen és Kondoros),
lengyel és az olasz vágóhidakra. Az országnak, és a mező- ott a csárdával szemben zsandárlaktanyát emeltetett.
városoknak legfőbb jövedelme ebből származott.
A hajtó utak menti csárdák fogatfáradásnyi, itatásnyi Amit a császári megtorlás nem ért el, azt a közlekedés
távolságban (12-14km), félnapi járóföldnyire várták a jó- átalakulása bevégezte. Az egy úton járók közössége szét-
szágokat jó legelővel és tiszta vizű kúttal, hajcsáraikat foszlott. A kikövezett országutakról a gyorsjáratú jár-
innivalóval, esetleg egyszerű étellel. E jellegzetesen ma- művek megjelenése a lábon hajtott jószágokat leterelte.
gyar fogadók gyakori vendégei az egy úton járók, azaz a A vasúti hálózat nem csak bővült, hanem alkalmassá vált
vámszedő tisztek, postakocsisok, vándor prédikátorok, élőállatok, sőt vágott jószágtestek hűtve szállítására is.
sófuvarosok, tőzsérek, mesterlegények, pásztorok, bor- A kövesutaktól távol eső csapszékek zömét bezárták,
lányok, betyárok, parasztok, pandúrok, vásárosok, kal- lebontották vagy másra használták. A második világégést
márok, hajdúk, világmegismerésre igyekvő diákok és követően, az államosításokkal ezek a folyamatok fele-
művészek, városi tiszttartók, polgárok, előkelőségek és rősödtek. Szinte csodaszámba megy, hogy Debrecen és
muzsikusok voltak. Tiszafüred között a Látóképi, Kadarcsi, Hortobágyi,
Az 1848-as szabadságharc leverését követően a bécsi Meggyes és Patkós csárdák láncolata napjainkig fenn-
udvar az Alföldet, az ellenállás legfőbb fészkének tar- maradt.
totta. Azon, egymás után, mint a bástyák csárdák sora-
koztak. A szegénylegények, a betyárok és a halálos ítélet Jól összegzi Zoltai Lajos, hogy a 18. század legelső csárdái
elől menekülő igaz hazafiak menedékhelyének tartotta előőrsei voltak, a török hódítással földig rombolt falvak
ezeket a többnyire vert falból, vályogból emelt épüle- pusztasággá vált határaiban az élet újrakezdésének. A
teket. Ezért kellett összeírni 1853-ban az összes csárdát, maguk helyén hírnökei és bizonyságai a mindenéből
amelyeket három csoportba soroltak. kifosztott, megfogyatkozott magyarság élni akarásának.
4
