Page 5 - Csárdakönyv_1-45
P. 5

A csárdába járókról...                                         Honnan ered „csárda” szavunk?



                        „Ki  jár  csárdába?  –  kérdi  Eötvös  Károly  az  Utazás  a   Vámbéry szerint a török čărtăk, a magyar csárda szóban
                        Balaton körül című munkájában. – Kanász, juhász, sze-          olyan perzsa eredetű műveltségi szót láthatunk, amely
                        gény legény, de nem azért megy oda, hogy aludjék ott.          az egész avar birodalmon végig a Dontól Magyarország
                          Ad-vesz, csereberél, ott csinál magának jó napot, ott        nyugati határáig minden, e földön lakó népnek nyelvé-
                        kérdezősködik, rokon, koma, atyafi után. Ha vásárra, ha         be jutott. Jelentése többféle: négy oszlopon álló erkély,
                        búcsúra, ha temetésre vagy gyónásra megy, ott issza meg        négyszögletes szoba, figyelőállás, szín, eresz, gazdasági
                        üveg  borát.  S  ha  leszámolnivalója  van  valakivel,  ott    épület, góré, őrtorony, hajóbódé, halász hajlék.
                        békél, vagy ott zúzza a fejét, vagy ott töri kezét-lábát         Könyvünkben a csárda szó jelentése: pusztai vendég-
                        ellenségének.  Ha  pedig  pár  rossz  cigány  is  akad,  ott   fogadó vagy kocsma az út mentén. (Előfordul a település
                        dalolgatja el szomorú vagy vidám dalát. Asszonyát, sze-        szélén is.)
                        retőjét sohasem viszi éjszakára a csárdába. Mit szólna
                        hozzá a világ? Kanásznak, juhásznak, legénynek nem             Csárdák ábrázolása a térképen
                        szabad a csárdában aludni.  Alvásra az erdő való és a
                        gunyhó. Életre való ember csak mulatni jár a csárdába.”


                        Miről árulkodik a cégér...
                          A kocsmacégér már messziről láthatóan sok mindent
                        elárult. Ha a padláslyukon kidugott  boton borospalack
                        függött,  akkor  bent  bort  mértek  jó  bőven.  Ha  fafor-
                                                 gácsot vagy fenyőágat is látott       Diversorium: vendéglő, fogadó, szállás, szálláshely, csapszék, kvártély,
                                                 mellette, akkor a betérő meleg        állomás, megálló, csárda
                                                 ételre is számíthatott.
                                                     Ha színes szalagokat is kö-
                                                 töttek a botra, akkor már azt is
                                                 tudta hány vászoncseléd szol-
                                                 gál a csárdában.


                                                 A csárdák többségében külön
                                                                                       W.H.- Wirts Haus : fogadó, vendéglő, kocsma
                                                 figyeltek a zsandárok érkezé-          Ediculum (latin): kocsma, belterületi részen „E" betűvel jelezve
                                                 sére.  Ha  pandúr  közeledett,
                                                 tilosra állították a kútgémet.
                                                     Kikapós kocsmárosné a ke-
                                                 rítésre  terített  fehérneművel
                                                 adta a betyár tudtára, hogy az
                                                 ura hazatért.                         Egyzászlós jelzet


                                                                                                                                              5
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10