Page 10 - Csárdakönyv_1-45

Kocs

A kocsi kocsi

Kocs (régebbi névformái: Koch, Kooch, Ruch, Kuch,
Kwch, Kos, Kots, Kócs) település a vélhetően török ere-
detű nevét, egykori Koch nevű magyar tulajdonosáról
kapta.
A települést két, valaha jelentős gazdasági szerepet A magyar kocsi
betöltő út metszéspontjában találjuk. Az egyik a Budá-
ról Bécsbe tartó, az Alföldet Európával összekötő keres- Az esküvőre 1421. szeptember 28-án Pozsonyban került
kedelmi út, amit a múltból Mészárosok útja (vagy sor. A menyegzői szekér napjainkra megmaradt felső
Magyarok útja, marhahajtó út, Fleischhauer strasse, kocsiszekrénye a grazi múzeumban látható.
Ochsenweg) néven ismerünk. A másik a rómaiak által
épített birodalmi út, amely Székesfehérvárt és Komáro-
mot köti össze. A forgalmas csomópont, Kocs falu a
földbirtokosai révén kiváltságokra (adó-, vám-, malom-
és más jogokra) tett szert. Az utasszállítással is foglal-
kozó élelmes lakói révén, kijelölt lóváltó állomást is
fenntartott. Máig megőrzött hírnevét szekérkészítő
mestereinek köszönhetjük.
Kocs falu mesterei készítették Zsigmond király leá-
nya, Erzsébet és V. Albert osztrák herceg esküvőjére a
pompás menyegzői szekeret. A fedett kocsiszekrény szí-
jakon függve szolgálta az utasok kényelmét. Ez a kü-
lönleges mesterremek, az úgynevezett hintálló szekér,
vagyis a hintó volt. Nem lehet véletlen, hogy az első utazószekér gondolata
egy kocsimester fejében született meg. A monda szerint
Mátyás király biztatására Habermayer Péter székely
kovács kezei közül került ki a különös felépítésű, fából
készült, könnyű kocsi szekér. Az első, tizenkét küllős
kerekek kisebbek, mint a tizennégy küllős, hátsók. Az
első lőcsös keréktengely külön fordul a hátsótól. A
szekér így könnyebben kormányozható, stabilabb és
kisebb íven fordul. A fűzvesszőből font könnyű kas
ívesen emelkedik hátrafelé, gyorsan ponyvázható.
Pozsony a 16. században

10