Page 11 - Csárdakönyv_1-45
P. 11
Hátul – a kocsiládán – helyet foglaló két vagyonos utas
kellő távolságra és magasságba került a kocsishoz és a
szemben ülő szegényebb utastárshoz képest. A pehely-
lyel töltött gyapjas báránybőr párnáknak köszönhetően
kényelmes szekér elé három lovat fogtak (nyerges,
rudas, lógós vagy szélhámos), a Bécsbe vezető út ideje
felére csökkent. Mátyás király is szívesen használta az A kocsi kúria épületében postahivatal működik
úgynevezett „kocsi” szekeret. Ezt a település nevét
hordozó magyar szót és a szekérkészítési ismeretet más A Budáról Bécsbe vezető út mellett Kocs településnek
népek is átvették (németül: kutsche, angolul: coach vendégfogadója volt. A nyugati vágóhidakra szánt jószá-
franciául: cocher), világhíre innen ered. gok és hajcsáraik, az utazószekerek mellett a postakocsi
Királyunk ezekre a szinte vasalás nélküli, könnyű és járatok is itt haladtak át. Itt pihentek, élelmeztek, tölte-
gyorsjárású személyszállító járművekre alapozza az első keztek és cseréltek lovaikat.
kocsi-postát. A Bécs-Buda közti országúton abrakoltató Fellner Jakab tervei alapján Kocson, 1769-ben uradal-
állomásokat (Bárok, Kocs, Győr, Óvár és Bruck) létesí- mi kocsma épült. Az 1830-ban épített és fél évszázad
tett. Az utasok ételt és italt, sőt ágyneműt is vihettek múlva átépített volt kúria épületében most postahivatal
magukkal. Az éjjel-nappal futó fogat lovait öt-hat működik.
mérföldenként etették és itatták, Győrben pedig lovakat 1861-ben kezdték építeni a Pápa-Kisbér vasútvonalat,
váltottak. A Budáról induló fogat egy nap és egy éjjel aminek a Tata irányába való folytatása érintette volna
alatt ért Bécsbe. Kocs települést is. A tervet azonban a község elöljáró-
A fürge szekeret azonban nem hajthatta akárki, csak sága nem támogatta, ami település sorsát hosszú időre
az annak irányítására kitanult kocsi kocsis. Azaz a kocsi megpecsételte. Kocs szinte elszigetelődött a külvilágtól,
kocsi kocsisa csak kocsi kocsis lehetett. Mondhatni ön- amin a gyorsforgalmú utak építése nem sokat segített.
álló szakmává vált és családnévvé nemesedett. A kocsitoló versenyt 1999-ben rendezték meg először.
A török időket követően az alföldihez hasonlatos A nemzetközi versenyzők mellett a környező települé-
csárdahálózat a Dunántúlon nem alakult ki, hiszen az sek képviselői nevezhetnek e különleges versenyre. A
egymáshoz közel fekvő települések fennmaradtak. (A résztvevők feladata, hogy a minimum 380 kg súlyú ko-
Mészárosok útja mentén egy kivételt találunk Nagyig- csit a település szélétől annak központjáig a dimbes-
mánd és Bábolna között, a Kiscsanak csárdát). dombos úton futva a Faluházig tolják.
Csanak csárda Nagyigmánd és Bábolna közötti út mentén
11
