Page 16 - Csárdakönyv_1-45

Rezi

Gyöngyösi csárda

Az Almástető lábánál 1728 óta álló
csárdát a Festetics család építtette. A
Keszthelyről Sümegre vezető út men-
tén találjuk. Nevét a közelben futó
Gyöngyös patakról kapta.

A Gyöngyösi csárda helye az első katonai felmérés térképén
A csárda kőkerítéssel övezett udvarán áll a régi csárda, az
istálló helyén épült étterem, a helyreállított kocsiszín és Kőkes Pista a vezér legkedvesebb embere volt, fiatal kora
a gémeskút. Faragott rezi homokkő keretezi a régi ház miatt Kis Gyerek Pistának szólították. Fent, a rezi szőlő-
ajtóit és ablakait. A csárda pitvara délre néz. Onnan hegyen 1862. december 15-én Lamperter János préshá-
balra nyílt az ivószoba a kármentővel. Szemben a zát a pandúrok a betyárokra rágyújtották. Az égő hajjal,
konyhákat találtuk, ahonnan az ivót is fűtötték. Jobbra a lángoló ruhában, a fájdalomtól ordítva menekülő Vak
vendégszobába léphettünk. Gerendás-deszkás meny- Illést és Kőkes Pistát ott helyben agyonlőtték.
nyezetű volt minden helyiség, a konyhát kivéve. A Itt a Dunántúlon, az útonállók tanyájaként a Vámosi-
kamrából lehetett lejutni a hordókat rejtő pincébe. és a Dabrókai Betyár csárdák is legalább ilyen híressé
A csárda a „maga idejében” vendégfogadóként szol- váltak.
gálta a vásáros népeket. A keszthelyi vásárok idején az
állat-kereskedőknek ez volt az utolsó beszálló helye a
város előtt. Ide érkeztek jószágaikkal, fogataikkal.

Nemcsak a vásárosok ke-
resték fel a fogadót.
Zsiványok tanyájának is
tartották. A csárdától nem
messze, egy öreg fűzfa
alatt Vak Illés és Kőkes
Pista közös sírját találjuk.
Vak Illés rablóvezér Il-
lés Imre néven látta meg a
napvilágot. A pandúrok ü-
tötték ki a szemét és ezért
Vak Illésnek hívták.
A két betyár közös síremléke A csárda napjainkban

16