Page 19 - Csárdakönyv_1-45

A csárda fénykora a lovas közlekedéssel esett egybe. A
fáradt vendégek itt kaptak enni és inni. Itt pihenhettek a
lovak. Itt jöttek-mentek és találkoztak távoli helyszínek
hírei.

Grundböck Béla mérnök tulajdonos keze alatt a csárda
komoly felújítására került sor. A jég ellen védő szedett-
vedett kő- és fa gátat elbontották, helyére modern
lugasos terasz és mellvéd került. A homlokzatot takaró
fák eltűntek. Hárs- és platánfákat a déli oldalra ültettek.
Szép új feliratot, valamint egy zászlótartó rudat
kapott az épület. A lovas közlekedés hanyatlását ven-
dégszobák kialakításával élénkítették.
Az 1774-es uradalmi felmérés mutatja be nekünk hogy 1948-ban államosították a csárdát. A telken hatalmas
nézett ki akkor a zsindelyfedésű csárda. Az ivó bejárata a szerelőcsarnok épült. Az évszázados falak közé gépek
Duna-parti homlokzat közepén nyílt. A bejárattól költöztek. Így kezdődött a horányi hajógyártás. Megin-
jobbra a kályhával fűtött vendégszobába juthattunk. Az dult az épület lassú pusztulása.
ivó sarkában elkerített lejáró vezetett a pincébe. Innét Freskó a Sas csárda falán
Dr. Kovács Gábor fotója
nyílt a konyha és a kamra önálló kijárattal az udvarra. A Egészen 1993-ig folyt itt hajóépítés és javítás. A csárda-
Duna-parti szárny alatt húzódó pince akár száz akó bort épület a telekkel együtt külföldi tulajdonba került.
is magába fogadhatott. Az épület két hátsó szárnyában Látszik is rajta…
istállók voltak. Jutott hely a fogadós két szobájának is.
A csárda épülete sokat szenvedett, különösen a jeges
áradásoktól. Vastag falai,
talán a beépített római erőd
kövei miatt viszonylag jól
bírták a viszontagságokat. A
tavaszi jégszakadások elleni
oltalmazásra a Duna parti
öreg tölgyfákat is meghagy-
ták. Így dőlt el mi a fonto-
sabb: a hajóvontatás fátlan
parti útja vagy a jégzajlá-
sokkal fenyegetett révcsárda
védelme.
„Győzött” a csárda…
A római kikötőerőd emléktáblája

19