Page 29 - Debreceni Nagyerdő
P. 29

tosként adta a „cédulát” és szedte a pénzt, 2 (ritkán 3) rőzsebiztos pedig a vá-
           gástéren osztotta a fát és a gallyat.
           ERDŐPÁSZTOROK (csőszök). 1742-től a Nagyerdőn 5 fő (1 fő a faraktárt kezel-
           te) feladata az erdő védelme volt. Az erdőn csak kunyhójuk volt.
           1829-től épülnek erdészházak. Ettől az időtől formaruhát, a város címerével
           ellátott réztáblát, egycsöves puskát, és pisztolyt kaptak. Fizetésük a természet-
           beni járandóságuk, igen kevés volt.
           TŰZŐRÖK főként a tavaszi (száraz nyarak esetén a nyári) hónapokra felvett
           alkalmi munkavállalók voltak.
            A város körömszakadtáig harcolt tulajdonosi jogaiért, míg a regnicolaris
           deputacio (az országgyűlés mindkét házának tagjaiból választott bizottság)
           1826. februárjában a következő jegyzőkönyvi megállapítással szolgáltatott
           igazságot. „A Nemes Város Erdeire mindenkor különös és fő gondja volt
           a Magistratusnak és a Communitasnak, minek után azokat nagy summákon
           Puszta és csak ligetes formájukban megszerezte, takarékos és mérsékelt költ-
           ségbe került manipuláltatása által virágzó és hasznavehető állapotba tette.
           DVL (14)


                            – AZ ERDŐK KORMÁNYZÁSA –

            Az 1600-as évek első felében a városi erdők „kormányzását” (felügyeletét,
           gondozását) a város mindenkori főbírája látja el.
            1684-ben változott az „Az erdők” kormányzása felállították az országos er-
           dőfelügyelőséget (Inspectores Silvarum). Ettől kezdve a város erdőinspektori
           tisztséget létesített. A tisztségre a communitásbeli esküdt polgárokból válasz-
           tottak. Így a főbíró helyett, 1684-től már az erdőinspektor irányította az er-
           dőgazdálkodást.
            Az erdőinspektorok száma változó: 1703-ban 3-at, 1707-ben 5-öt, 1709-ben
           már 6-ot, 1711-től meg egy főerdőfelügyelőt választottak. Az első Csathári
           János volt. A főerdőfelügyelőt – 1743-tól „Generális Inspector-rá a néptribun
           ez a (népképviselő) bírói feladatokat végző elöljáróvá tették meg.
           –1774-ben  az  erdőfelügyelő  mellé  rőzsebiztost  (későbbi  elnevezéssel
           komisz- száriust) is alkalmaznak. Számuk kettő volt: a külső az erdőt vágatta
           és osztot- ta a fát, a belső a váltságcédula városházi kiosztását rendezte.
           –1798-ben Meleczky Jánosnak csereinspektor volt a titulusa.

           DEBRECENI ERDŐMESTEREK
           –1802-től Szilágyi Gábor már, mint erdőmester látja el a főinspektori teendő-
           ket. Tőle, 1803–1816-ig Kémery Mihály, veszi át az erdőmesteri
           feladatokat. A város életében az erdők jelentőségét és elsőrendű szerepét
           Domokos Lajos









                                            29
   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34