Page 57 - Debreceni Erdős könyv

…és erdőt!

Debrecen városa a szárnyékerdők létesítése mellett
támogatta a mozgó homokhátak akáccal és fenyővel való
erdősítését, valamint a legjobb talajokon a tölgy sarjasok
szálerdővé alakítását.
A munkálatokhoz számos helyen nyitottak csemete-
kertet és faiskolát. Az első világháború évei alatt azonban
ez a folyamat alaposan megtorpant.
Malomháza
Malomháza
Malomháza
Az erdőségek megoszlása a A „Magyar szikesek” című munka bevezető fejezetében ír-
Kárpát-medencében
ja Sajó Elemér miniszteri tanácsos: „Nagy terjedelmű szi-
kes területeinknek megjavítása és jobb kihasználása tulaj-
donképpen azt jelentené, mintha csonka hazánk határait
kitágítanánk.” Ugyancsak ebben a műben összegzik a
szikesek javításának lehetőségeit: Törjék fel a „java” szikes
legelőket, az így keletkező szántókat javítsák mésszel,
digózással, gipsszel, szalmával, homokkal, műtrágyával,
öntözéssel, kohósalakkal, tőzeggel, pelyvával, istálló-
trágyával. A nedves sziki gyepeket alagcsövezzék, a szára-
zakat pedig árasszák. Létesüljenek rizsesek, halastavak,
szélfogó fasorok és erdők. Végül kiemelik, hogy a nagyobb
arányú fejlesztések programját csak kísérleti telepek ta-
Dr. Bedő Albert „A magyar állam pasztalataira lehet építeni, ezért létrehozásukat indítvá-
összes erdőségeinek átnézeti térképe” nyomán
nyozzák.

A világégést követő trianoni diktátum egyharmadára
zsugorította Magyarország területét. A 7,4 millió hektár-
nyi erdő zöme is odaveszett, mindössze 1,2 millió hektár
maradt vissza. A fájdalmából lassan ocsúdó ország
minden létező energiáját a megtartott területek gazda-
sági lehetőségeinek kihasználására és növelésére össz-
pontosította. Az erdőrégiók elcsatolásával a magyar
Alföld a gazdaságföldrajzi (és így az erdészeti) érdeklődés
középpontjába került. A természettudományok művelői
az alföldi táj termőképességének javítására számos
javaslatot fogalmaztak meg.

55