Page 62 - Debreceni Erdős könyv
P. 62

Zsuzsi, a nyírségi


                       gőzös vasló




                       D

                                  ebrecen városának hatalmas erdőterülete látszólag
                        alkalmas volt a tűzvészeket követő újrateremtés a nö-
                        vekvő számú lakosság és a hirtelen megélénkülő építke-
                        zések  faéhségének  csillapítására.  Azonban  az  erdő-
                        rendtartási elvárások és az 1879. évi erdőtörvény kor-
                        látozásainak  érvényesülése  véget  vetettek  az  öntör-
                        vényű, kényelmes erdőélés évszázadokon átnyúló kor-
                        szakának.
                          A városi erdőszök (erdészek) ezt megelégedéssel vet-
                        ték tudomásul, hiszen ők már régen felhívták a figyel-
                        met a nyilvánvaló tényre, hogy a keresett építőfát adó
                        erdőségek egyre távolabbra estek Debrecentől.




                        Márpedig abban az időben is a 2 x 2 négy volt. Akkor sem       A Széchenyi István kezdeményezésére 1836-tól létesülő
                        volt mindegy, hogy a  fogatok a rissz-rossz földutakon 25-     vasúti társaságok működésével kapcsolatos kedvező gaz-
                        35 kilométerről mennyi idő alatt és mekkora költségen dö-      dasági tapasztalatok azt mutatták, a városnak szüksége
                        cögtek be a városi faraktárig. Az első elképzelések szerint    van egy, a keleti földbirtokait egybekötő vasútvonalra. A
                        az erdőbe behatoló vágány Halápnál vagy Vámospércsnél          magyar szabadságharcot követő pénzügyi válságok a vas-
                        kapcsolódott volna a már meglévő vasútvonalhoz.                útlétesítés ügyében az állami szerepvállalást háttérbe szo-
                                                                                       rították, elhervasztották.
                                                                                         Mivel a városnak nem volt pénze, pályázatot hirdetett a
                                                                                       guthi erdőig húzódó vasút megépítésére, üzemeltetésére
                                                                                       és a kitermelt fa beszállítására. A legkedvezőbb ajánlatot
                                                                                       Kopf Dávid és Steinberger Gyula vállalkozók nyújtották be.
                                                                                       Pályázatukat elfogadták és a Debrecen-Gúth vasútvonal
                                                                                       építésére velük 15 évre szóló szerződést kötöttek.
                                                                                          1881. december végére kitűzték a nyomvonalakat. Haj-
                                                                                       dú vármegye alispánja 1882. január 10-én kelt átiratában
                                                                                       kifogásolta a vasútnak a Debrecen-Szatmárnémeti úton
                                                                                       való vezetését, mert ,,a nagy robajjal haladó gőzös a szeke-
                                                                                       reknek a vonó jószágok általi elragadtatását és gyakori sze-
                                                                                       rencsétlenséget idézne elő”. Az észszerűség és a gazdasá-
                                                                                       gosság eloszlatta az aggodalmakat.

                                         A Zsuzsi vonal vázlatos rajza és építési szakaszai
                      60
   57   58   59   60   61   62   63   64   65   66   67