Page 66 - Debreceni Erdős könyv

A vasúti pálya építését fokozatosan, időről időre folytat- A tanyasi cca. 17 ezres népesség és az érintett települések
ták. Igyekeztek a város tulajdonát képező területeken tar- lakossága így bevihette termékeit Debrecenbe. A város
tani a nyomvonalát, ám az államtól megváltandó terü- népe pedig naponta friss áruhoz jutott. A gazdaasszonyok
letek ára olyan magas volt, hogy kénytelenek voltak az a vállukon konyharuhával átkötött ceglédi kannában hoz-
építkezésbe bevonni Debrecen tehetősebb polgárait. ták a tejet. A karjukon lévő kosár szőlőlevélbe csomagolt
Reviczky Józsefet és Dr. Váradi Szabó Jánost érdemes friss vajat, túrót, tojást vagy baromfit rejtett.
megemlíteni. Érdekeltek voltak terményeik, termékeik és
Reggelente sokan várták a vonat érkezését, ilyenkor az
munkásaik szállításával a pályaépítés folytatásában.
állomás rögtönzött piacként működött. A közeli bérhá-
Földet ingyen adtak, pénzt ellentételezés fejében.
zakban élő állandó megrendelők ezután kerültek sorra, s
Kértek és kaptak birtokuk felé vasúti kitérőt, átrakási
ami maradt azt vitték ki a piacra eladni. A vonat negyed
segítséget, húsz évnyi kedvezményes szállítást, téli-nyári
nyolcas érkezése segítette a középiskolások utazását,
rendszeres közlekedést, munkásaik munkakezdéséhez
nem kellett kollégiumi szállást igényelniük.
igazodó menetrendet, jegyári kedvezményt, családi sza-
badjegyet. A vasúti pálya további építését nehezítette,
hogy az előre beszerzett sínkészletet a román csapatok
1920-ban elvitték. Azt a város hitel felvételével gyorsan
pótolta, hogy a vasútvonalat mihamarabb bővíthesse. A
helyi pénzintézetektől felvett kölcsönt (több, mint egy-
millió koronát), az erdőhivatalnak öt év alatt kellett kama-
tostól törlesztenie.

Az erdőspuszták lakosságának gyarapodása és a nagyon
szegény vákáncsosok növekedése arra késztette a várost,
hogy mérlegelje a személyszállítás kérdését. 1922-ben a
város a vonal jobb kihasználása érdekében kezdeményez-
te a korlátolt közforgalom – személyforgalom – bevonásá-
Közben Debrecenben megépült a fatelep felvételi irodája,
nak engedélyezését, amit megkapott. Ekkor készült el a
váróteremmel, állomásfőnöki lakással. A „Zsuzsi” által
pálya alépítményének salakos és zúzalékos megerősítése
szállított fa ide, a „Falógerbe” került. Ott feldolgozták, osz-
és tömörítése. Naponta több vonat közlekedett, ezért át-
tályozták és értékesítették. Évente 3600 m³ műfa (geren-
alakították a menetrendet. A személykocsik hordrugó-
da, deszka, oszlop, stb.) és 35 ezer űrméter tűzifa fordult
zást, önálló kéziféket, rugalmas vonó- és ütközőrugókat,
meg a telepen.
valamint ráccsal védett széntüzelésű kályhákat kaptak. A A teleppel szemben a város vámházában működött a
személyforgalom 1925-ben indult meg. A szerelvények Sziffra Imre vezette csárda, amelynek forgalmának növe-
úgy közlekedtek, hogy a 6-7 teherkocsihoz kapcsoltak 2-3 lésében a Zsuzsi vonat utasai és személyzete jelentős
személykocsit. A jegyek árából jórészt megtérült a kiter- szerepet vállalt. A vendéglő előtti placcon állt a fuvarosok
melt fa beszállítása. szekértábora. A vásárlók velük fuvaroztatták haza a fát.

64