Page 68 - Debreceni Erdős könyv
P. 68

A nyíracsádi állomásépület egykor …                                           … és napjainkban

                        Közben a vasútvonalat 1949-ben államosították. Szület-         Sínjeit Hármashegyalján túl azonnal felszedték. A meg-
                        tek elképzelések a pálya építésének folytatásával Nyírvas-     maradt 16,6 km-es szakaszt átadták a Debreceni Közle-
                        vári, Nyírbátor, Aporliget, Vállaj, Nagyecsed bekapcsolá-      kedési Vállalatnak,  onnantól  1990-ig  úttörővasútként,
                        sára, ám ezek nem valósultak meg. A kiadások nem érték         majd  gyermekvasútként  üzemelt.  Ezt  követően  lemon-
                        el a bevételek összegét, így a vasúti vállalkozás, míg a vá-   dott az üzemeltetésről, amit átadott 1996-ban a Zsuzsi
                        ros tulajdonolta, addig  jövedelmező volt.                     Erdei  Kisvasútért  Baráti  Körnek  és  alapítványuknak.
                                                                                       Jelenleg a kisvasutat a ZSUZSI Erdei Vasút Nonprofit Kft.
                        Az  államosítást  követően  a  gőzmozdonyok  helyett  ha-      működteti.
                        marosan  áttértek  a  Győrben  gyártott  dízelmozdonyok          2005 óta a debreceni városvédők kezdeményezésére az
                        használatára. A pálya komolyabb megerősítését 1961-ben         egykori vasúti főnökségi lakóház, a kis fűtőház, a nagy fű-
                        fejezték be, akkor a nyomtávot  760 mm-re módosították.        tőház, a pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépülete,
                           A MÁV módosította a menetrendet, az első szerelvény         a pályafenntartási melegedő épület, a váltóőrhely épület,
                        negyed nyolc helyett délelőtt fél tízre futott be a debre-     valamint a Debrecen és Hármashegyalja állomások közti
                        ceni állomásra. Ellehetetlenült a diákok, a munkába járók      pályaszakasz és vasútforgalmi létesítmények műemléki
                        és a tanyasi termelők utazása. Rövid időn belül a Zsuzsi       oltalom alatt állnak.
                        vonal  működése  veszteségessé  vált.  Amikor  Csanádi
                        György  közlekedésügyi miniszter  1973-ban  Debrecenbe
                        látogatott, bejelentette az öt milliós veszteséget termelő
                        szárnyvonal  felszámolását.  1974-ben  az  utasforgalom
                        meghaladta  az 582 000 főt…

                        A veszteséget messze túlszárnyalta a vasút felszámolá-
                        sának hatására keletkező kár. A diákoknak kollégiumot, a
                        melósoknak munkásszállót kellett építeni, a tanyasi csalá-
                        dok felhagytak a gazdálkodással és elhagyták földjeiket.
                          A szerelvény 1977. augusztus 31-én futott ki utoljára. Az
                        utasok szeretett Zsuzsi vonatjukat sírva, Istent és pártot
                        káromolva búcsúztatták. Így szűnt meg a debreceniek el-
                        sősorban hasznos és közkedvelt kisvasútja.

                      66
   63   64   65   66   67   68   69   70   71   72   73