Page 67 - Debreceni Erdős könyv
P. 67
Harkó Lajos m. kir. erdőmérnök 1921-ben kezdemé-
nyezte a vasút Külső-Guthig való kiépítését, mert a ki-
termelt fát csak gazdaságtalanul lehetett Debrecenig
befuvarozni. A megvalósításhoz javasolta a Savós-guthi
szakasz felbontását, s az így nyert sín-, talpfa-, kocsi-,
mozdony készlet értékesítését vagy elcserélését. A vas-
útvonal 1925-ben érte el az Acsádi utat.
A Vásáry Istvánról elnevezett menedékház
A vasutasok, az erdészek a környék lakosságának
önzetlen segítségével a károk helyreállításával gyorsan,
napok alatt végeztek. Az élelmezési gondok miatt jelentő-
sen megnőtt az un. „batyuzó” forgalom. Az infláció miatt
gyorsan változtak a menetjegy árai. A 20 km-es menet-
Hirdetmény a jegy ára 1945. októberről júniusra 100 pengőről 5 000 mill-
Debreczeni Ujságban pengőre emelkedett.
1932-ben
Ezért a vasút az országban egyedülállóan és elsőnek beve-
zette a természetbeni díjszabást, amely a forint megszü-
1932-ben a napi járatokon felül, a nyári vásár- és ünnep-
letéséig volt érvényben: A 20 km-es menetjegy ára 6 kg
napokon már egy takaros menedékház (Vásáry István
doktorról nevezték el) szállással, vendéglővel és játszó- burgonya vagy 4 dl olaj, vagy 15 kg szalonna, vagy 6 db to-
jás volt. A 10 tonnás kocsirakomány díjtételének 2 m³ tűzi-
térrel várta a Zsuzsi vonat utasait.
1914 és 1925 között a vasútüzemet négy erdőmérnök, fát számoltak fel. A természetbeni díjszabás alapján a
Tikos Béla, Förster Miklós, Schlosser István, Balogh Béla „bevételt” a pályaőrök gyűjtötték be. A főkalauz szombati
egymást váltva irányította. 1937-ben a művelésbe fogott napokon különvonattal szedte össze és szállította be
erdő széléig, a Várhegy rakodóig építették ki a pályát, ahol Debrecen-Fatelep állomásra. A beszedett élelmet a kis-
már cserkésztábor is várta Debrecen i úságát. Ezekkel az vasút dolgozóinak adták át térítés ellenében, a tűzifát
újításokkal, a turista forgalom felpezsdítésével, plaká- pedig mozdonytüzelésére használták fel, mert a vasút
tolással, képeslapokkal igyekeztek a gazdasági válság ne- szenet nem kapott.
hézségeit enyhíteni.
Nehéz feladatot rótt a vasútra a második világháború 1946-ban a Zsuzsi vonat pályája elérte Nyírlugost, majd
vége. Bombatalálatok érték a debreceni állomást, ezért négy év múlva Nyírbéltek települést is. Ezzel a pálya
egy ideig szüneteltetni kellett a vonatközlekedést. hossza 48,2 km-re nőtt
65
