Page 52 - Debreceni Erdős könyv

A sziki tölgyesek ősi képét leginkább az üdébb tölgyesek
gyepszintje őrzi. Tavaszi illatos, színes szőnyege kéklő ibo-
lyából, lila és vajszínű virágú odvas keltikéből, salátabog-
lárka és tyúktaréj sárgájából, lilás csillagvirágból szövődik.
Szikes tisztásain sziki kocsord, hamvas sziki üröm, agár-
kosbor, bárányüröm, réti őszi rózsa alkot sajátos gyep-
társulást. A keskeny erdőszegélyben, akár több évnyi
lappangás után is fel-felbukkan a törpemandula.

A nemes város elöljárósága egyszer elhatározta az erdő
kiirtását, mert az ott fészkelő varjak veszélyeztették a
szomszédos szántók veteményeit. Hogy, hogy nem, az
erdő végül is megmaradt.

Törpemandula
A tisztásokon állva pusztult, csupaszkarú tölgyfaóriások
odvaiban szalakóta költött, vagy vadméhek, lódarazsak
menedékévé vált. Az öregedő, látszólag pusztuló erdő új
jövevényeknek nyit teret…
A pusztai tüzek sem kerülték el az erdőt. Csak az el-
múlt fél évszázadban kétszer is átnyargalt a futótűz az ősi
tölgyesen.

Vetési varjú kolónia

Az 1920-as években négyezer vetési varjú fészket számlál-
tak a fákon. A kolónia belsejében negyven pár kékvércse
költött. Az Ohati-erdő Homoki Nagy István természet-
filmjével, abban is a kék vércsék révén vált közismertté.
Igaz a varjúkolóniákkal együtt a nyolcvanas évekre a kék
vércse is eltűnt az erdőből, még a mai napig is „a kék
vércsék erdeje” néven maradt meg generációk emlékeze-
tében. A megégett Ohati-erdő az 1990-es években

Azóta kárpótolhat bennünket a kék vércse mellett a vörös Az Ohati-erdő szomszédságában az elmúlt húsz évben
megjelenése, a fekete gólya szinte rendszeres fészkelése, telepített közel száz hektárnyi erdő nemcsak összeköt-
a rétisas többszöri költési kísérlete. Erdőnket kabasó- tetést teremtett a Nagymajori erdővel, hanem nagyhírű
lyom, darázsölyv, egerészölyv, barna kánya lakja. tölgyesünk védőzónájává is vált.

50