Page 3 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

Előszó.

Mit eszik a magyar nép? — Intézték hozzám többízben
a kérdést. A legtermészetesebb feleletet adtam rá : Szegény-
ember azt eszik, ami van, a jómódú, amit akar !
Ezt a választ magam sem artottam kielégítőnek, éppen azért
t
évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy összegyűjtöm az anyagot
és kellő időben feldolgozom.
Most feldolgoztam, mert a „Magyarság Tárgyi Néprajza"
című nagyon érdemes munka ezzel a kérdéssel alig foglalkozik
érdemben. Nem tárgyalja pl. a magyar nép legfontosabb ele-
delét : a szalonna-fogyasztást. De fel kellett dolgoznom azért,
mert egyik magyar orvos Kerbolt azt a merész állítást kockáz-
tatja meg, hogy a magyar nép rosszultáplálkozásának nem a
nyersanyag hiánya az oka, hanem az, hogy a magyar asszony
nem ud főzni. 1 Ezt az egyes esetben előforduló, de általánosság-
t
ban nem valószerű állítást a „Faluszövetség" 1935. évi köz-
gyűlésén kitűnő írónk Herczeg Ferenc átvette és továbbadta
a kritikátlan közvéleménynek így : ,,A táplálék elégtelen kaló-
ria mennyisége azonban részben arra vezethető vissza, hogy
a falusi asszonyok a rendelkezésükre álló nyers anyagból nem
tudnak ízletes és tápláló ételeket készíteni, magyarán meg
mondva nem tudnak főzni. 2
Én, aki a magyar nép közt születtem és élem le életem,
kénytelen vagyok az ellenkezőjét állítani. A magyar gazda-
asszony olyan konyhaművész, hogy még azt a kevés nyers-
anyagot is, amely rendelkezésére áll, olyan jól, tisztán és ízle-
teseneltudja készíteni, hogy még finomabb ízlésű embereknek
is legnagyobb megelégedését vívta ki minden időben. A magyar
nép szakácsmüvészete fejlesztette ki azt a jóízű tápláló kosztot,
mely külföldön is híres volt és amelyről megállapították, hogy
a legjobban sütnek, főznek Magyarországon.
Megírtam azért, mert a magyar nép egészségügyének át-
javításánál ismerni kell a meglevő alapot, melyre építeni lehet.
Meg kellett írnom azért, mert a szerény kezdeten tanulva
más országrész vállalkozó kutatói is megírják az ottani táplál-
kozást : Ha együtt lesz az anyag, bizton támaszkodhatik rá
a szociológus és az orvos egyaránt.
1 Kerbolt L. A beteg falu. 1934. 62. 1.
2 Pesti Hírlap 1935 február 5. sz. 5. oldal.