Page 83 - Debreceni Erdős könyv

A tölgyesek tenyészeti viszonyai a Tisza gátak közé való
szorításával és azt követően a nyírvizek lecsapolásával
hátrányosam módosultak. A talajvízszintje egyre mé-
lyebbre szállt, a vizenyős laposok kiszáradása a levegő
párateltségét csökkentette. A ritka árnyékolású, gyér zá-
ródású homokháti tölgyesekben a nap és szél megtette
hatását, amit tetézett a kaszálási és a téli legeltetés terhe,
valamint a kártevők serege.
A tölgyesek fenntartása, felújítása reménytelen fela-
dattá vált. Nem csoda tehát, ha a régebbi városi erdő-
kezelés a tölgyesek reménytelen telepítésével majdnem
egészen felhagyott és a megváltozott viszonyokhoz al-
kalmazkodott. Helyette más fanemek, főleg az akác tele-
pítésére tért át.
A Civaqua-program ütemterve
Török Pál már 1868-ban azt írta a nagyerdei felújításokról:
„Hol vetés általi erdőnevelés gyakoroltatik, mely a régi ned- A tervek érintették ugyan, azonban a megvalósítás már
vesebb években tűrhető eredménnyel foganatosíttatott is, elkerülte a Nagyerdőt. Azóta újabb elképzelések szü-
de a közelebb elmúlt száraz években igen kevés vagy semmi lettek, amelyek több évtizedes várakozás után végre
sikert nem mutatott, sőt a legközelebb elmúlt évek alatt e megvalósulhatnak. A Tócó-patak, a Nagyerdő és a város
végett még kísérlet sem tétetett.” Ezt tapasztalva 50 k. keleti részen fekvő jóléti tavak gondjait is megoldó
holdnyi vágásterületet osztottak ki a szegényebb sorsú Civaqua-programnak a tervek szerint három üteme lesz.
lakosok között vákáncsos módon való erdőfelújításra. Ez a Először a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül eljut-
szokás meggyökeresedett, ennek a lenyomata a második tatják a városba, a Tócó-patakba. Ezt a vizet viszik majd el
katonai felmérés térképén látható. Az erdő északnyugati a második ütemben a Nagyerdőbe, a harmadik ütemben
felében látható világos folt nem más, mint egy hatalmas pedig a város keleti részén lévő jóléti tavakhoz.
összefüggő erdőfelújítási terület. A folyamat odaveze-
tett, hogy a második világháborút követő években az erdő Növelni lehet az erdőterületek
uralkodó fanemévé (60%) az akác vált. Erdészgenerációk nagyságát, ami megszűri,
szívós, kitartó munkájának köszönhető, hogy az akác csökkenti a homokvidék felől
részaránya napjainkra 7% alá csökkent. Újra tölgyesek érkező szállópor mennyiségét.
uralják a Nagyerdőt. A Bocskai fejedelemmel kap-
csolatban szárnyra kelt nagy-
Tartós fennmaradásukra azonban csak a tartós vízpótlás erdős legenda, az elkövetkező
adhat reményt. Félévszázada indultak meg az ezt szolgáló években valósággá válhat. Az
nagyobb horderejű fejlesztések a város, a vízügyi és az erdészeken nem múlik, már
erdészeti szakemberek együttműködésével. szekérszám gyűjtik a makkot…

81