Page 82 - Debreceni Erdős könyv

Az „Első rendszeres gazdasági üzemterv” 1885-ben készült
el. Török Gábor a Nagyerdőn a tölgy és akác mellett, külön
parkerdő gazdálkodási osztályt alakított ki. „Amely a park-
erdő különleges rendeltetésénél fogva a parkírozás foko-
zatos keresztülvitele, a szépészeti és kulturális érdekek
miatt szálaló üzemben kezeltetik, amellyel a szép faegyedek
megkímélhetők és a parkírozás akadályozva nincsen.”
Még ugyanabban az évben lát napvilágot „Debrecen
Szabad Királyi Város Nagyerdei Fürdőkertjének rendezési
tervezete", ezt tekintjük a parkerdő első fejlesztési tervé-
nek. A parkerdőt Török Gábor irányításával 1915-ig, az er-
dőmester haláláig az erdészeti személyzet kezelte.

Ménes az erdőn

1880-tól a törzsgulya téli szállását is a Nagyerdőn jelölik ki,
annak északnyugati felében. Az 1911-es üzemterv készí-
tésénél a várostól kért vélemény legmarkánsabb része így
szól: „A Nagyerdő hátsó részén lévő teleltetésre berende-
zett szilárd téglaépítményből álló törzsgulya tanya jelenle-
gi állapotban meghagyassék, annál is inkább, mert az üzem-
terv szerinti irtás ezen területen 70-80 év múlva érkezik.”
A gulyástanya téglával bélelt kútja még napjainkban is
megvan. Tíz méteres mélységében száraz torka hirdeti,
hogy valaha fakadt abban vízér is…
1909-ben a földművelésügyi miniszter engedélyezi 40 k.
hold kivonását az erdőgazdasági kezelés alól körút, nyara-
lók és mulató helyek céljára.
A faiskola környékére ültetett egyholdnyi erdei- és
fekete fenyők félévszázados korukban növekedésükkel
azt üzenték, érdemes őket bevonni a hátasabb vágás-
területek felújításába. A 19. század végén az akác mellett
ezek a fenyők is jelentős szerepet kaptak az erdősí-
tésekben.
A kaszálási talán igen, de a legeltetési teher nem
kerülte el ezt az erdőt sem. A város ménese meg-
megfordult az árnyas fák alatt. Térképek mutatják a rucás
oldalon a sertések fészkét, a kondás tanyát.

80