Page 85 - Debreceni Erdős könyv

Pestis és piac

1709-ben az országban dúló pestisjárvány Debrecent is elérte,
tömegesen szedte áldozatait. A nyavalya miatt a környékbeli falvak
piacoló népe a város kapuját nem volt hajlandó átlépni. A
magisztrátus a Nagyerdő egyik út menti tisztását jelölte ki piacos
helynek. Térképek sokáig őrizték a „Hadházi piac” elnevezést. Mit
produkál az élet? A járvány miatt egykor kijelölt tisztáson most
gyógyszergyár működik…

Hátalással…

A szegények szerzett joguk szerint november 1-je és március 18-a
között hetente kétszer, szerdán és szombaton „hátalhattak", azaz
egy-egy hát gallyat hazavihettek.
Az 1885-ös üzemterv szerint a fahátalás ellenőrzése így történt:
„A kapunál lévő felügyelő erdőőr által bebocsátandók jeggyel láttatnak
el, s egyszersmind a gallyszedés a védszemélyzet által kijelölt helyen
engedtetik meg. A jegykiadás a következő módon a leghelyesebb:
minden bemenő kap egyszer s mindenkorra egy állandó sorszámmal
ellátott szegletes bádog jegyet, e mellett a neve és lakása egy könyvbe
beiratik, ezenkívül minden bemenetel alkalmával az állandó jegy
előmutatása mellett kap egy szintén ugyanazon sorszámmal ellátott
kerek jegyet, mely kerek jegy kimenetel alkalmával a kapus erdőőrnek
visszaadatik, ezáltal az árkon való bemenetel meg lesz akadályozva és
az erdőn való ellenőrzés is meg lesz könnyítve."

…meg máshogy

Mogyoró, kecskerágó, cseregalagonya, kökény, veresgyűrű vesszőt
100—200 háttal, 40—50 szekérrel vittek ingyen szék, kerítés és
tövisborona készítésére. Az intézetek, katonai laktanyák és a város
fásításához évenként háromezer csemetével járult hozzá a faiskola.
Mindemellett a Nagyerdőről évente 100-200 szekérnyi televényes
földet hordtak haza házaikhoz a cívisek.

83