Page 88 - Debreceni Erdős könyv

A szabadságharc idején a menekülők az erdőben találtak
menedéket és a honvédcsapatok egy része is a nyulasi ol-
dalon állomásozott.
A parkerdő, vigadó, fürdőház, majd a lövöldék, kávé-
ház, csolnakázó, téli jégpálya, stb. egyre több érdeklődőt
vonzottak.

Kávéház Majális

1885-re Török Gábor erdőmester elkészítette a „fürdőkert” A századfordulóra a Simonyi gát menti Sétakert a teme-
rendezésének tervezetét, ami villatelkekre álmodott nyári tőkkel és a kertségekkel együtt beépíthető lakóterületté
lakokkal szétválasztotta a nagyközönség által látogatott vált. Az erdő kapujához ért a város és néhány éven belül
parkot a fésületlen, rendezetlen vadontól. Az elképzelés- átlépte annak küszöbét is. A Nagyerdőbe települtek a lő-
ből három városi ház épült fel a Medgyessy sétányon. terek, teniszpályák és a lőportorony.
A vigadóhoz legközelebbiben már régóta az erdészek
dolgoztak, később onnan költöztek át a Pallagi út ele- 1911-ben az erdő déli részének 574 k.holdnyi darabját
jén épült erdőhivatali székházba, amely most óvodaként hivatalosan is parkerdővé nyilvánították. Az Auguszta
működik. Tüdőszanatórium 1913-ban az erdő mélyén nyitotta meg
Pavilonnak épült a Leveles-csárda, amit „kerekház” kapuit. A város az oly' régen
néven találunk az egykori térképeken. Az 1896-os millen- áhított egyetem alapításá-
niumi ünnepségek sokaságát már szépen rendezett, virá- hoz a Nagyerdő területéből
gos sétányokkal várta a fürdő és környéke. több, mint 112 holdat aján-
lott fel.

1913-ban a Nagyerdei körút
és az Auguszta között mérték
ki az egyetemi épületek és a
botanikus kert helyét.
Abban az évben épült a 34
méter magas nagyerdei víz-
torony is.

Csolnakázó Víztorony libákkal
86