Page 91 - Debreceni Erdős könyv

A népesség jellemrajza

(Részlet)

Valami nagy fenakadást végső esetben az se igen okozna, Arról a tájról pedig meg szokott látszani – mig fenállott –
hogy az erdő kapujában azokat a belépti jegyeket – melyeket ez a két öreg emlék, a hol mostanában a keringő (Ringel-
hétköznapi néven botnak, vendég marasztónak hiv a világ, s spiel) csábítja bóditó körébe a közönséget.
melyeket eltalált magával hozni mindenki, a ki csak el nem
felejtette – fegyveres pandúrok az utolsó darabig elszedték s Honnan került ide az „nímet“, a kinek a felesége üti a
hivatalos gondjaik alá vették. nagy dobot, s csattogtatja az egyik kezére húzott réz-
… tányérral a dob tetejére erősített másikat, mikor a férje által
A fürdőház, lövölde környékén és térein már egész más verkliből kicsavargatott nóta érdeke ezt úgy kívánja;
társaság időzik, ide ép úgy ellátogathat, el is látogat az úri honnan kerül olyan ember – még hozzá négy is, öt is – aki
rend is, mint örömmel megnézheti a szekerükön kivonult Pünkösd másod napján dologra megy, napszámba toszítja,
családok csendes, tisztes mulatozásait is, – ahol mi már csengettyű szóra hátráltatja a keringő neki vadult malom-
voltunk – ott azon a második kapun belől, melynek sokáig kerekét: mindez Debreczenben a megfoghatatlanságok
fenállott két kapufélfája a hetvenes éveknél tovább nem közé tartozik.
tudta egymást ácsorgásra, maradásra biztatni, s most már
a szél eltakarta a nyomát is, eltakarja majd az emlékét is. Dr. Zelizy Dániel

Bakoss Tibor alkotása

89