Page 77 - Debreceni Erdős könyv

Volt olyan család, ahol 19 gyermek született „gyors” egy-
másutánban. Szutor Gyögy 49 éves családfő egész életé-
ben vákáncsos munkával foglalkozott. A 12 élő gyermeké-
ből a legidősebb 20, míg a legkisebb egy éves volt. Az
1920-as években a vákáncsos családok össznépessége
meghaladta a 6000 főt.

Kalyiba és kemence Vákáncsos kunyhó rekonstruált berendezése

A tölgyesítés mellett a földet 8-10 évig lehetett használni, A gyermekeiket akár harminc hónapig is szoptatták, hogy
ezért a vákáncsos a felfogott vákáncson először egyszerű ne legyen gondjuk a szilárd ételre. Nyomor volt a sorsuk. A
szállást épített. Ez többnyire homokdombba ásott verem- szegénység és a vándorlás űzte őket félig a föld alá. 1930-
kunyhó, vagy hevenyészett kalyiba volt. Hasonló egysze- ban a Népszava újságírója kérdezte az egyik öreget, mit
rűséggel rakott kemencét, ásott és állított jószágainak jelent a vákáncsos szó? Szegénységet, szegénységet
enyhelyet vagy egyszerűen együtt lakott vele. Négy uram. Ezt hallottam az apámtól és én is ezt mondom – fe-
méter(!) mély ásott kútjuk falát fával bélelték (bodonkút). lelte az ősz vákáncsos szemlesütve.
Amikor a csemeték annyira megnőttek, hogy magukra A felfogott területet nem adhatták tovább, a kunyhóba
hagyva is erdővé váltak, a saját érdekeivel ellentétben a idegent nem fogadhattak. Aki lopott, azt családostól, cók-
vákáncsost továbbállították. Otthagyták megszokott haj- mókostól kitelepítették.
lékukat, hogy újabb erdőirtáson verjenek tanyát.

Életüket az állandó vándorlás jellemezte. Ez az ideigle-
nesség rányomta bélyegét szállására, szerszámára, egész
életvitelére. Az erdő „gyümölcsein”, vadsóskán, kolompér-
levesen és barna rozskenyéren tengődtek. Ha bírta a
gyomruk, mert a kenyértől már rég elszoktak.

A család a kunyhó vackaiban aludt egymás hegyén hátán.
Nappali rongyaikkal takaróztak. Azzal takargatták a velük
háló kotlósokat is. A születésnél nem volt bába.

75