Page 78 - Debrecen Képeskönyve
P. 78
később Kormos László jeleskedett a rendezés te-őbb Kormos álló gyűjteménye volt, de a leghíresebb példány híresebb példány
kés
rén. A Levéltár helyiségeiben jelenleg 2700 folyó-
rén. A Levéltár h kétségkívül az 1857-ben Kaba határában lehul -
határában lehul -
méter ira
méter irat található, tekintélyes mennyiség, amely t találha lott meteorit, amelyre a nemzetközi szakiroda-
tközi szakiroda-
t vizsgálatából a
a Tiszántú
a Tiszántúl múltjának, egyházi életének, oktatási l múltj lom is gyakran hivatkozott, mert vizsgálatából a
ségére következ-
rendszerének és Debrecen művelődéstörténeté- Földön kívüli szerves élet lehetőségére következ-
rendszerének és
nek kiapadhatatlan forrása. tettek.
nek kiapadhatatl
Napjainkig két fő gyűjtőköri irány kristályoso-rány kristályoso-
az egyházművé-
dott ki: az iskolatörténet, illetve az egyházművé-
A Múzeum szet terén. Mindkét területhez ezer szállal kap-
ezer szállal kap-
csolódik a képtár, az ábrázolt személyek ugyanis
emélyek ugyanis
A raritások, régiségek megbecsülése a kezde- raritások, ré gyakran a Kollégium jeles tanárai vagy diákjai, rai vagy diákjai,
A
tektől jellemzi
tektől jellemzi az iskolát, amely közművelődési illetve egyháztörténeti jelentőségű személyisé-
égű személyisé-
feladatot is v
feladatot is vállalt. Mivel a Nemzeti Múzeum gek voltak. Az első műalkotások már a 18. század már a 18. század
1802-es alapítása után az intézményről csak első felében szerepeltek a könyvtár leltáraiban.
yvtár leltáraiban.
1802-es alap
1808-ban ho
1808-ban hozott törvényt az Országgyűlés, a A numizmatikai gyűjteményt már 1745-ben lajst-
ár 1745-ben lajst-
uel hagyatékával
Kollégium a
Kollégium a magyar múzeumi kultúra egyik romozta a könyvtár. Kazzay Sámuel hagyatékával
legősibb gyűjtőh
legősibb gyűjtőhelyének minősül. Az intézmény (görög-római és etruszk fémtárgyakkal, gem-árgyakkal, gem-
a város els
a város első állandó kiállítását is működtette, hi-ő álla mákkal együtt) 2452 pénz és érem került a Kollé-m került a Kollé-
s
szen Kovács János professzornak köszönhetően zen Kovács Ján giumba. Az éremtár 1831-ben már több mint 6 ezer r több mint 6 ezer
néhány kiállítótermet már 1858-ban kitártak a
néhány kiállítót darabot számlált, de a második világháború alatt világháború alatt
nagyközönség e súlyos veszteség érte.
nagyközönség előtt, évtizedekkel megelőzve a
városi múzeum 1905-ös megnyitását. A gyűjtőkör
városi múzeum Debrecent az Alföld településszerkezetét meg-erkezetét meg-
az első időktől esetleges és igen széles körű volt, ritkító történelmi korszak nyomorúságai szinte
rúságai szinte
az első időktől e
hiszen általában megfosztották az épített környezet szépségei-
et szépségei-
hiszen általában nem a tudatos fejlesztés érvé-
nyesült, hanem elsősorban a Kollégium egykori től. A „kálvinista Rómával” kap csolatban azon-
nyesült, hanem
olatban azon-
növendékei és tanárai ajánlották föl tárgyaikat, ban vallási okból is felmerült a művészetelle-művészetelle-
növendékei és t
hagyatékukat, olykor páratlanul gazdag, sok száz nesség vádja. Valójában Debrecen az egyetlen en az egyetlen
hagyatékukat, ol
vagy ezer tételből álló kollekciójukat. Többnyire
ritikusai szerint
vagy ezer tételbő olyan alföldi település, amely kritikusai szerint
egyéni adományok révén kerültek a Kollégiumba
egyéni adomány is rendelkezik grafi kai hagyományokkal. A város nyokkal. A város
a magyar szellemi és politikai közélet nagyjaitól iparművészete, egyházművészete és néprajza, a
e és néprajza, a
a magyar szellem
származó erekly
származó ereklyék, mint Kazinczy vadászpuská- kézművesek igényes termékei (főként ötvösök, ként ötvösök,
j ja, Kossuth Lajos irattárcája, Csokonai fuvolája a, Kossuth Lajo fazekasok, szíjgyártók, szűrszabók, szűcsök,
ók, szűcsök,
ny varrók,
és hasonló darabok.s hasonló darab gombkötők, pártakészí tők, arany varrók,
é
Az is könyvkötők, asztalosok és számtalan
Az iskolatörténeti részleg kialakulása a pe-kolatörté
mtalan
mun-
dagógia 18. századi nagy felismerésével is kap-
dagógia 18. szá mesterség művelőjének míves mun-
csolatban áll, ekkortól ugyanis az oktatás fő célja csolatban áll, ek kája) mégis a lakosság szépérzéké ről
ké ről
a valóság megismertetése volt szakítva az elvont tanúskodnak. A debreceni céhek,
a valóság megis
hek,
mé-
fogalmak magoltatásával. A szemléltető oktatás galmak mago
fo illetve a hímzőasszonyok készítmé-
s nyei szintén ezt igazolják a Kollé -
ollé -
szolgálatában érkeztek az első glóbuszok, ma-zolgálatában
kettek, kísérle
kettek, kísérleti eszközök, tankönyvi illuszt- gium egyházművészeti gyűjte- -
rációk, ábrák, térképek, ásványok, sőt már mé nyében, amelynek legszebb
rációk, ábrák
ezt megelőzően a görög-latin kultúra tárgyi
ezt megelőző da rabjai azt a virágos motí vum-
emlékei. Az
emlékei. Az értékesebb eszközöket arany - kincset alkalmazzák, amely nek
éremmel ju
éremmel jutalmazták az 1895-ös millenniu- formanyelve a festett bútoroktól
mi kiállítá a kéziratok díszítéséig lénye gé --
mi kiállításon, és 1900-ban bemutatták a
párizsi vi ben egységes volt, és amely egy -
párizsi világkiállításon is. Az ásványtani
gy -
múzeum rendszerezése a 18. század -
múzeum ség Debrecen hatékony közreműködé-
űködé-
m részre sza-
b
ban kezdődött, legnagyobb szerzemé-an k sével valósul ha tott meg a három részre sza-
nye Szőnyi Pál 33 ezer darabból y
n kított ország ban.
Nagyszalontai Toldi Miklós aranyozott 18. századi kispaládi szószékkorona
ezüst úrasztali kannája 1604-ből a Kollégium egyházművészeti állandó kiállításán
72 73
72