Page 79 - Debrecen Képeskönyve
P. 79
AZ „ÚRNAK SZAVA HALLÓ VÁROS” A templom, melyet a váradi Imre püspök szentelt
fel, a tatárjárás előtti (legkorábbi) kis egyház he-
ÉS TEMPLOMAI
lyén épült 1297 és 1317 között. Háromhajós góti-
kus csarnoktemplommá bővítését Módy György
A régi idők temploma, és ami hozzá tartozott, az 1360 körüli évekre valószínűsíti. Az épület bol-
minden értelemben az élet középpontjában állott. tozata ekkortól 12 faragott kőoszlopon nyugodott,
Az idő végtelen folyamatát az egyházi év ünnepei 45,5 méter hosszú, 16 méter széles, tehát az egész
tagolták, a vallás, az iskola, az írásbeliség, a tudo- Alföld eddig megismert legnagyobb temploma
mány és a művészet eszközeivel is az egyház fog- volt, alapterülete felülmúlta a váradi székesegy-
lalta rendszerbe a társadalom életének részleteit. házét is.
A legerősebb településszervező hatást a cívisvá- Amennyiben a középkori települések arculatát
rosban is a területének északi részén lévő Árpád- döntően befolyásolták templomaik, úgy Debre-
kori falvak között (Debrecen, Szentlászlófalva és cen egyházi épületeinek számával is fi gyelmet ér-
Szentmihály határán) épített Szent András-temp- demel. A város belterületéről sajnos nem maradt
lom gyakorolhatta, a mai belváros középpontjá- semmiféle adalék Szentlászlófalva és Mesterfalva
ban a közelében lévő plébániával, a Kollégium templomáról – nevük csupán tizedjegyzékekből
helyén lévő városi iskolával, a földesúr udvar - ismert –, sem a Szent Miklós-, Szent Erzsébet-,
házával és a piactérrel együttesen. A földesúr kú- Szent Mihály- vagy a Mindenszentek- és a Szent
riájával szemben, a Csapó Anna-kápolnáról. Egyetlen
utca déli részén emelke- kövük sem maradt ránk,
dett a mariánus ferencesek néhány a reformáció után
1322-ben alapí tott kolosto- évekig üresen állhatott, így
ra, melynek közelében még az 1564-es tűzvész után nem
1533-ban is működött be- épültek újjá, mint ahogy
gi naház. A kolostor kápol- egészen más okból az And-
nájának a Boldogságos Szűz rás-templom is évtizedekig
volt a patrónája. Hunyadi fedél nélkül maradt. 1554-
János egyik leveléből ismert, től a Szent Miklós-kápolna
hogy régi magyar királyok értékeit is a tanács őriztette.
drágakövekkel, gyöngyökkel Városias, emeletes épület
kirakott edényeket és ruhá- az említetteken kívül cse-
kat adományoztak, a debre- kély számban lehetett. Kö-
ceni polgárok pedig 1533- vet akár Tokaj, akár Várad
ban orgonát vásároltak a irányából ötven kilomé-
rendháznak. A Nagytemplom ajtódísze ternél messzebbről kellett
A középkori városoknak szállíttatni, de téglából bár-
a megtelepedett szerzetesrendek száma is rangot milyen célra emelhettek volna igényes épületeket,
adott. Ebből a szempontból fi gyelmet érdemel, és amikor a politikai körülmények ezt már meg-
hogy a város közvetlen közelében (későbbi hatá- engedték, arra is volt példa, hogy egyetlen keres-
rán belül), Zám és Ohat területén bencés kolos- kedő hagyatékából felépülhetett a mai Kistemp-
torok voltak, sőt a ferencesek mellett a domini- lom. Annak ellenére, hogy a 16. század derekától
kánusok is megjelentek. Az utóbbiakat azonban ismerünk mesés gazdagságú tőzséreket – tudunk
a pápa közbenjárására 1326-ban elűzték, miután olyan kalmárvagyonokról, amelyekhez hasonlót
a domonkosok a világi hatalom támogatásával más városokból nem ismer a történettudomány –,
ideiglenesen elfoglalták a Szent András-plébá- a török jelenléte és a szüntelen háborúskodás
niatemplomot, amely egyes feltételezések szerint nem kedvezett a nagy építkezéseknek. Az 1564-
a Debreceni családból származó András comes ben leégett Szent András-templom felépítéséhez
(Dósa nádor atyja) védőszentjéről kapta nevét. például csak 1626-ban, a nikolsburgi béke után,
Mások úgy vélik, hogy egy bizánci szent, András feltehetőleg Bethlen Gábor kedvéért járultak hoz-
apostol tiszteletére utal a névválasztás, azaz a bi- zá a török hatóságok. Amint Alvinczi Péter kassai
zánci egyház jelentős tiszántúli szerepét igazolja. prédikátor „solenniter jelenté (…) megengedte a
Zoltani Lajos festménye a Szent András-templomról és a Veres-toronyról
74 75
