Page 74 - Debrecen Képeskönyve

mény közel 600 ezer kötetével napjainkban va- A könyvtár 1744-ben érkezett történetének
lóban a legnagyobb egyházi könyvtár Magyaror- egyik legjelentősebb fordulatához: a felettes ha -
szágon. Ha a leírhatatlan sorscsapások ellenére tóság a fi lozófi át is oktató Voltaire-fordító Pis kár-
mutatott gyarapodás körülményeit fi rtatjuk, egy- kosi Szilágyi Sámuel személyében a professzori
egy fényesebb időszakban előfordult, hogy a Kol- karból nevezett ki praefectust, azaz igazgatót. Az
légium többet fordított könyvbeszerzésre, mint a első igazgató nevéhez fűződik az Ó-Kollégium
Budára helyezett, alapítványokban dúskáló Egye- egyik fő ékessége, az új könyvtárépület tervezése
temi Könyvtár. Ez a gyűjtemény mindig közcé- és építtetése is. Az igényes bútorzattal és barokk
lokat szolgált: falai között nyílott meg 1889-ben ízlés szerinti képekkel, címerekkel, glóbuszokkal
a város első, mai fogalmaink szerint is nyilvános díszített könyvtárterem három nagy asztala mel-
olvasóterme. lett egyidejűleg kilenc olvasó dolgozhatott. A Nagy -
könyvtár a 18. század második felében nagy pro-
fesszorok, Szathmári Paksi István, Hat vani István,
Az állomány jellege és története de kiváltképpen Sinai Miklós, majd Budai Ézsaiás
vezetésével, lendületesen gyarapodott, ezáltal a
Debrecenben a középkori könyvkultúra örök- század végére a példányszám megtízszereződött,
sége az 1564-es tűzvész áldozata lett, így a helyi és tartalmilag is gazdagodott. Ekkor került hiány-
kolostorok, kápolnák liturgikus könyveit hiába talanul az állományba a három legrégibb és legran-
is keresnénk. A mai gyűjtemény eszmeileg a re- gosabb európai tudományos folyóirat. A 18. szá zad
formáció századából ered, de későbbi gyűjtésnek végéig őrizte első helyét a latin nyelv, az e mel lett
köszönhetően a Krisztus születése előtti időkből élénken mutatkozó 17. századi angol orientációt
is származnak régiségek. Már az első, 1706-ból 1740 után erőteljes francia hatás váltotta föl, majd
ránk maradt könyvtári jegyzékben ismert alkotá- a század utolsó évtizedétől a német kultúra előre-
sok képviselték a teológia mellett az orvostudo- törése vált jellemzővé. Az 1760 utáni gyarapodási
mányt, jogtudományt, csillagászatot és botanikát. naplókból az is kitűnik, hogy az állományba vett
Az első könyvjegyzék mégis egy diákok által ke- könyvek kétharmad részét Németalföld, Svájc és
Péczely József professzor (1789–1849) zelt, margináliák és tollpróbálgatások sokaságá- Németország nyomdái állították elő. Rakovszky Dániel debreceni főbíró (1761–1843)
ból ítélve kézről kézre adott, naponként forgatott, 1831-ben Récsey János esperes nagy alapítvá-
iskola minden törekvésének hűséges tükre, hi- alig 2 ezer kötetes könyvtár képét mutatja, melyet nyával létrehozta a magyar irodalom tanszékét. gyűj temények” 146 ősnyomtatványt, 1600 darab
szen könyveken kívül a régmúltban a levéltá- ráadásul a Rákóczi-szabadságharc idején kétszer Ez időtől a 20. századig a magyar tanszék vezetője 1711 előtti régi magyar és kb. 2500 kötet 1600 előtti
ri forrásokat is őrizte, sőt raritásgyűjteménye a is súlyos csapás ért. Első ízben a városlakók futá- igazgatta a könyvtárat. Közülük Péczely József, antiquát őriznek, a bibliagyűjteményben több
későbbi múzeum tárgyait is. A 20. század elejé- sakor, 1705-ben forgatták fel martalócok a téká- Lugossy József, Imre Sándor és Géresi Kálmán mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. Különle-
től használt „Nagykönyvtár” elnevezés nemcsak kat olyannyira, hogy „térdig ért a házakban a sok munkássága emlékezetes. Varga Zsigmond a múlt gesen szépek a régi térképek, botanikai, orvosi,
a példányszám tekintetében jogos, bár az intéz- öszvezavart papíros”. században régi és ritka művek tervszerű pótlása csillagászati atlaszok százainak gyakran kézzel szí-
terén Módis László évtizedekre irányt adó gyűj- nezett fa- és rézmetszetes illusztrációi. A 18. század
teményi koncepciójával hozott változást. közepétől az intézmény korlátozottan nyilvános
A Kollégium pecsétgyűjteményének néhány darabja
lett: termeit hetente két délután megnyitották,
és a városon belül kölcsönzés is folyt. 1889-ben
Bibliofi l és történeti értékek a Nagykönyvtárban alakították ki városi támo-

gatással Debrecen első (40 férőhelyes) nyilvános
A Nagykönyvtár Anjou-kori oklevelei között olyan olvasótermét 7430 kötetes szabadpolcos kézi-
jelentőségűek vannak, mint Dósa nádor fi ai könyvtárral és 70 kurrens folyóirattal. Az olvasó-
Pé ter fi a Jakab elleni „hatalmaskodásának” doku- termet már 1890-ben közel négyezren használták.
mentuma, amely irat az eredetileg három rész- Varga Zsigmond a Kollégium lelkének nevez-
birtokból álló Debrecen osztatlan tulajdonba te a könyvtárat: Szenczi Molnár Albert féktelen
kerüléséről tanúskodik. Különleges helytörténeti mohósággal olvasta itt a magyar szerzők műveit,
értékűek a helyi céhek, szabók, mészárosok, bor- a diák Kölcsey nevéhez fűződik a polcokon lap-
bélyok, könyvkötők iratai is. Jóllehet a „gondvi- pangó Lugossy-kódex első irodalmi említése, a
se lők ben” a bibliofi l szempont eleinte fel sem híres növendékek dedikációi között olyan köte-
merült, ajándékok, hagyatékok és főként Kazay tek sorakoznak, mint Kazinczy kufsteini rabsá-
Sá muel debreceni gyógyszerész közel 2500 kö te - gában használt kézikönyve, melyet Csokonainak
tes könyvtárának megvásárlása révén ritka kin - ajándékozott. Arany János „Legjobban a versköl-
csek birtokába jutott a Nagykönyvtár. A „külön- tőket szerette, / Ünnepje volt, ha effélét kapott:

68 69