Page 73 - Debrecen Képeskönyve

mény közel 600 ezer kötetével napjainkban va-
Péczely József professzor (1789–1849)
iskola minden törekvésének hűséges tükre, hi-
szen könyveken kívül a régmúltban a levéltá-
ri forrásokat is őrizte, sőt raritásgyűjteménye a
későbbi múzeum tárgyait is. A 20. század elejé-
től használt „Nagykönyvtár” elnevezés nemcsak
a példányszám tekintetében jogos, bár az intéz-
A Kollégium pecsétgyűjteményének néhány darabja
68
A könyvtár 1744-ben érkezett történetének
lóban a legnagyobb egyházi könyvtár Magyaror-
szágon. Ha a leírhatatlan sorscsapások ellenére
mutatott gyarapodás körülményeit fi rtatjuk, egy-
egy fényesebb időszakban előfordult, hogy a Kol-
légium többet fordított könyvbeszerzésre, mint a
Budára helyezett, alapítványokban dúskáló Egye-
temi Könyvtár. Ez a gyűjtemény mindig közcé-
lokat szolgált: falai között nyílott meg 1889-ben
a város első, mai fogalmaink szerint is nyilvános
olvasóterme.
Az állomány jellege és története
Debrecenben a középkori könyvkultúra örök-
sége az 1564-es tűzvész áldozata lett, így a helyi
kolostorok, kápolnák liturgikus könyveit hiába
is keresnénk. A mai gyűjtemény eszmeileg a re-
formáció századából ered, de későbbi gyűjtésnek
köszönhetően a Krisztus születése előtti időkből
is származnak régiségek. Már az első, 1706-ból
ránk maradt könyvtári jegyzékben ismert alkotá-
sok képviselték a teológia mellett az orvostudo-
mányt, jogtudományt, csillagászatot és botanikát.
Az első könyvjegyzék mégis egy diákok által ke-
zelt, margináliák és tollpróbálgatások sokaságá-
ból ítélve kézről kézre adott, naponként forgatott,
alig 2 ezer kötetes könyvtár képét mutatja, melyet
ráadásul a Rákóczi-szabadságharc idején kétszer
is súlyos csapás ért. Első ízben a városlakók futá-
sakor, 1705-ben forgatták fel martalócok a téká-
kat olyannyira, hogy „térdig ért a házakban a sok
öszvezavart papíros”.
egyik legjelentősebb fordulatához: a felettes ha -
tóság a fi lozófi át is oktató Voltaire-fordító Pis kár-
kosi Szilágyi Sámuel személyében a professzori
karból nevezett ki praefectust, azaz igazgatót. Az
első igazgató nevéhez fűződik az Ó-Kollégium
egyik fő ékessége, az új könyvtárépület tervezése
és építtetése is. Az igényes bútorzattal és barokk
ízlés szerinti képekkel, címerekkel, glóbuszokkal
díszített könyvtárterem három nagy asztala mel-
lett egyidejűleg kilenc olvasó dolgozhatott. A Nagy -
könyvtár a 18. század második felében nagy pro-
fesszorok, Szathmári Paksi István, Hat vani István,
de kiváltképpen Sinai Miklós, majd Budai Ézsaiás
vezetésével, lendületesen gyarapodott, ezáltal a
század végére a példányszám megtízszereződött,
és tartalmilag is gazdagodott. Ekkor került hiány-
talanul az állományba a három legrégibb és legran-
gosabb európai tudományos folyóirat. A 18. szá zad
végéig őrizte első helyét a latin nyelv, az e mel lett
élénken mutatkozó 17. századi angol orientációt
1740 után erőteljes francia hatás váltotta föl, majd
a század utolsó évtizedétől a német kultúra előre-
törése vált jellemzővé. Az 1760 utáni gyarapodási
naplókból az is kitűnik, hogy az állományba vett
könyvek kétharmad részét Németalföld, Svájc és
Németország nyomdái állították elő. Rakovszky Dániel debreceni főbíró (1761–1843)
1831-ben Récsey János esperes nagy alapítvá-
nyával létrehozta a magyar irodalom tanszékét. gyűj temények” 146 ősnyomtatványt, 1600 darab
Ez időtől a 20. századig a magyar tanszék vezetője 1711 előtti régi magyar és kb. 2500 kötet 1600 előtti
igazgatta a könyvtárat. Közülük Péczely József, antiquát őriznek, a bibliagyűjteményben több
Lugossy József, Imre Sándor és Géresi Kálmán mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. Különle-
munkássága emlékezetes. Varga Zsigmond a múlt gesen szépek a régi térképek, botanikai, orvosi,
században régi és ritka művek tervszerű pótlása csillagászati atlaszok százainak gyakran kézzel szí-
terén Módis László évtizedekre irányt adó gyűj- nezett fa- és rézmetszetes illusztrációi. A 18. század
teményi koncepciójával hozott változást. közepétől az intézmény korlátozottan nyilvános
lett: termeit hetente két délután megnyitották,
és a városon belül kölcsönzés is folyt. 1889-ben
Bibliofi l és történeti értékek a Nagykönyvtárban alakították ki városi támo-
gatással Debrecen első (40 férőhelyes) nyilvános
A Nagykönyvtár Anjou-kori oklevelei között olyan olvasótermét 7430 kötetes szabadpolcos kézi-
jelentőségűek vannak, mint Dósa nádor fi ai könyvtárral és 70 kurrens folyóirattal. Az olvasó-
Pé ter fi a Jakab elleni „hatalmaskodásának” doku- termet már 1890-ben közel négyezren használták.
mentuma, amely irat az eredetileg három rész- Varga Zsigmond a Kollégium lelkének nevez-
birtokból álló Debrecen osztatlan tulajdonba te a könyvtárat: Szenczi Molnár Albert féktelen
kerüléséről tanúskodik. Különleges helytörténeti mohósággal olvasta itt a magyar szerzők műveit,
értékűek a helyi céhek, szabók, mészárosok, bor- a diák Kölcsey nevéhez fűződik a polcokon lap-
bélyok, könyvkötők iratai is. Jóllehet a „gondvi- pangó Lugossy-kódex első irodalmi említése, a
se lők ben” a bibliofi l szempont eleinte fel sem híres növendékek dedikációi között olyan köte-
merült, ajándékok, hagyatékok és főként Kazay tek sorakoznak, mint Kazinczy kufsteini rabsá-
Sá muel debreceni gyógyszerész közel 2500 kö te - gában használt kézikönyve, melyet Csokonainak
tes könyvtárának megvásárlása révén ritka kin - ajándékozott. Arany János „Legjobban a versköl-
csek birtokába jutott a Nagykönyvtár. A „külön- tőket szerette, / Ünnepje volt, ha effélét kapott:
69