Page 71 - Debrecen Képeskönyve
P. 71
változatát. A Nagytemplomra néző déli főépület emelkedő nevek. Mert „…volt itt valami a levegő-
derűs, harmóniát sugárzó, rizalitjainak egyensú- ben, ami arra ösztönzött bennünket, hogy mi a
lya tökéletes, könnyen áttekinthető, mégis rész- magyar kultúrának szolgái legyünk” – emlékeztet
letgazdag és tagolt. Hatását a legkiválóbb magyar a 20. század nagy fi zikusa, Bay Zoltán. De talán
képzőművészek alkotásai fokozzák, falaira csupán mindennél fontosabb, hogy a „szegények iskolája”
alapításának 400. évfordulóján 22 patrónus, pro- századokon át a fölemelkedés lehetőségét kínálta
fesszor és híres diák domborműve került, Med- a világtól elzárt kicsiny falvak népének. A cívisvá-
gyessy Ferenc, Pásztor János, Pátzay Pál, Beck ros 1885-ben így összegezte háláját az Országgyű-
Ödön Fülöp és mások munkái. Az ősi iskola olyan léshez intézett hivatalos beadványában: „Nehéz
emlékhelyünk, amely fogadott erdélyi fejedelme- időkben a tudományok Asyluma volt, mely váro-
ket és Habsburgokat, termeiben több ízben dön- sunkat naggyá, a magyar nemzetiségnek fenn-
töttek a magyar nemzet sorsáról: 1849-ben a trón- tartó oszlopává, a magyar műveltség és tudomány
fosztásról, 1944-ben a németek, majd a szovjetek metropolisává emelte.”
által erősen korlátozott szuverenitású ország (kor-
társak által demokratikusnak remélt) fordulatáról.
A református kollégiumok szellemét általában A KOLLÉGIUM GYŰJTEMÉNYEI
kedvezően befolyásolta a világiak részvétele az
intézmények fenntartásában, mert így nem zár-
Részlet Ptolemaios Cosmographia c. művéből. Ulm, 1482 kózhattak el a társadalom igényei elől. Egy iskola Az Egyházkerületi Nagykönyvtár Nicolaus Germanus térképész a pápai trónus előtt,
eredményeit mindenekelőtt a növendékek sikere Ptolemaios Cosmographia c. művéből. Ulm, 1482
európai építőművészet kiváló ismerője, Péchy mutatja leghűségesebben. Milotai Nyilas István- A történelem és a természet pusztító erői jórészt
Mihály mérnökkari tábornok tervei szerint léte sült tól Medgyessy Ferencig, Kocsi Csergő Bálinttól megfosztották Debrecent műemlékeitől, ezért a intézménye volt, így mindaz, amit az épület be-
az 1802-es tűzvész után, de a fenntartók a szű kös Karácsony Sándorig, Köleséri Sámueltől Fényes tárgyaknak, az írott forrásoknak és könyveknek fogadott, valaha egyet jelentett a város művelő-
és elavult déli szárny sorsáról már 1801 decem- Elekig, Lovassy Lászlótól gróf Tisza István mi- kivételes jelentőségük van. A Kollégium évszáza- désével. A főiskola szolgálatában fejlődött „Anya-
berében döntöttek, sőt megvitatták az új terv első niszterelnökön át napjainkig sorolhatóak a ki- dokon át a város egyetlen oktatási és kulturális könyvtár” (ahogyan a 19. században nevezték) az
Erasmus műve Debreceni festett pergamenek és bőrkötések
67
