Page 39 - Debrecen Képeskönyve
P. 39
Bár közöttük igen jómódúak is voltak, ezekben kikövezésével, 1841-ben rendelték el a főbb utcák
az iparágakban csak két-két vagy három-három kivilágítását olajlám pákkal. Az 1810–1820-as évek-
mester foglalatoskodott az évtizedek átlagában. ben több és jobban képzett építőmester dolgozott,
A legnépesebbek az 1820–1830-as években is a ha- a copf és klasszicista stílusban épült magánházak
gyományos iparágak: a csizmadiák, szűcsök, szűr- száma gyara podott. A város szebbítésére törekvők
szabók, gubások, mészárosok, hentesek, szappa- az 1833-ban alakult Casino-egylet tagjai közül ke -
nosok, szabók, kerékgyártók és kovácsok. rültek ki. A gaz dasági életben is pezsdülést ta-
1818-ban a béresföldeken és a kaszálókon a ko- pasztalha tunk. Debreceni kereskedők alapították
rábbi újraosztás azzal szűnt meg, hogy a tanács 1844-ben az országban a második gőzmalomtár-
ezeket 32 éves alzálogba adta. A béresföldeken leg- saságot, 1846-ban, ugyancsak másodikként, a taka-
kevesebb 45 ezer, legtöbbként 135 ezer négyszögöl rékpénztárt. Elsősorban gazdasági híreket közlő
birtokot mértek, a kaszálókból pedig legkevesebb hetilap indult, a Debrecen–Nagyváradi Értesítő.
18 ezer, legtöbbként 57 600 négyszögölet. A hor- Az 1848. március 13-i bécsi, majd a pesti for-
tobágyi legelők ezután is osztatlanok maradtak, radalmi megmozdulások híre 17-én érkezett meg
de a korábbiakkal ellentétben az 1830-as évektől Debrecenbe. 19-én rendkívüli közgyűlést tartot-
az ingyen legeltetés csak a polgárjoggal rendelke- tak, melyen csatlakoztak a 12 ponthoz, szabadnak
zőket illette meg, a többieknek legelőbért kellett nyilvánították a nyomdát. A nemzetőrség április
fi zetniük. A hóstáti, külvárosi szegénység a város első napjaira állt fel. Kimondták a közgyűlések
alatti legelőn ingyen legeltetett, és itt osztottak nyilvánosságát. Május végén új tisztikart válasz-
nekik háromévenként dinnye, köles és kukorica tottak, június közepén pedig a város három kép-
alá 600-1200 négyszögöleket. A szőlőskertekben viselőjét delegálták az új népképviseleti ország-
is kaphattak 250-500 négyszögölnyi szőlőt. gyűlésbe. Egyenlő jogállásúnak nyilvánították a
Az eke alá fogott pusztákon a 18. század végén belvárosi és hóstáti lakosokat. Utóbbiak telkei -
kunyhók épültek, hiszen a nyáron kint munkál- ket megvehették, s így ház utáni földet is szerez-
kodók nem mehettek haza a városba. Ezek voltak hettek.
a tanyák előzményei. A napóleoni háborúk alatti Május derekától szervezték a városban a 10.
s az azt követő gabonakonjunktúra következ tében hon védzászlóaljat. A hadfelszerelést a helyi iparo-
alakultak ki a földművestanyák. A folyamatot mu- sok készítették. A zászlóalj a délvidéki harcokban
tatja, hogy míg 1776-ban a többségében állatte- esett át a tűzkeresztségen. Augusztusban a nem-
leltető szállásokon 84 lakost írtak össze, 1838-ban zetőrség tagjaiból állították ki a híres veres pánt-
már több mint 900 család élt tanyákon. likás debreceni zászlóaljat, melyet szeptember vé-
A reformkorban a város külső képe előnyösen gén az aradi táborba indítottak. Egy hónap múlva
változott. Péchy Mihály eredeti tervei alapján – két gyalogos és egy lovas nemzetőrszázad követte
azokat ugyan jelentősen módosítva, de – 1807– őket. December 15-én a közgyűlés megszüntette
1821 között felépült a Nagytemplom, és – ugyan- a polgári jogegyenlőségbe ütköző kiváltságokat a
csak az ő tervezésében – 1804 és 1816 között a pusztabeli földek, a külső legeltetés és az erdők-
kol légium. Az 1817-ben már összeomlással fenye- ből való részesedés vonatkozásában is.
gető városháza helyett újat terveztettek, erre is őt 1848. december 31-én a fenyegetett fővárosból
kér ték fel, de végül is Povolny Ferenc tervei alap - az országgyűlés Debrecenbe helyezte át a kor-
ján épült meg 1825–1844 között. Mindhárom épü - mányzatot. Közel 5 ezer menekült jött a városba,
let a klasszicista építkezés maradandó emléke, a a helyőrség létszáma ennél több volt. Debrecen
Nagytemplom a város jelképévé vált. 1821–1822- lett a „szabadság őrvárosa”; innen szervezték a ta-
ben készült el Simonyi József ezredes javaslatára vaszi hadjáratot. A város a hadsereg ellátásának
az ún. Simonyi-gát a kettős akácfasorral. 1823– és hadfelszerelésének a központja volt, az iparo-
1826 között épült Povolny munkájával a nagyerdei sok vagy a nagyváradi hadiműhelyben, vagy ott-
fürdőház és mellette a vendéglő, 1836-ban pedig hon dolgoztak. A debreceni honvédek és nemzet-
közadakozásból emeltek a Hatvan utcai temető- őrök a délvidéki és erdélyi harcokban küzdöttek,
ben síremléket Csokonai Vitéz Mihálynak. 1822 közöttük nemzetőr tüzérek is Bem seregében.
őszén indult meg a csatornázás, és 1837-ben fúr- A forradalom és a szabadságharc Debrecenben
ták az első artézi kutat a Nagytemplom mellett. jutott el a legradikálisabb fordulathoz, az április
Az 1840-es években foglalkozott a tanács az utcák 14-i trónfosztáshoz. A kormányhivatalok és intéz-
Debrecen Szabad Királyi Város címere. Festmény, 1701
34 35
