Page 41 - Debrecen Képeskönyve
P. 41
hez, 1871 őszén leleplezték Izsó Miklós Csokonai-
szobrát. Ugyanebben az évben jelent meg a város
első összefoglaló története három kötetben Szűcs
István tollából. 1860-ban Lovasegylet, 1861-ben ha -
gyományápoló Honvédegylet, 1866-ban Lö vész -
társulat és Polgári Kör néven második kaszinó
alakult.
A hagyományos társadalom azonban átalaku-
lást mutat. Az 1857-i népszámláláskor a kereskedő
foglalkozású családfők közel 15 százalékot tettek
ki, az iparosok közel 20 százalékot, a mezőgaz-
daságból élők valamivel több mint 20 százalékot
(ebbe bele kell érteni a gazdasági cselédeket is).
Ez utóbbi réteg aránya nagyobb volt, a napszá-
mosok túlnyomó része is a mezőgazdaságból élt.
A kereskedők között a század első felében a város-
ba költözöttekből is csak kevéssel találkozunk. Új
céhek alakultak. Az országos vásárok az 1860-as
években veszítettek jelentőségükből. A vasútháló-
zat építése a század végéig hátrányosan érintette
Debrecent, a kereskedelmi központ Pestre került
át. A kézműipar elerőtlenedése az 1860–1870-es
években észrevehető. Az 1872. évi ipartörvény a
céheket megszüntette, s ez hagyományos iparágak
A szakma egyik utolsó jelentős képviselője, elsorvadását hozta: a szappanosokét, szűrszabó-
Dávidházy Kálmán díszkötése két, gubacsapókét, fazekasokét. A mesterek szá-
Magoss György polgármester részére ma összességében alig emelkedett, és 1890-ben az
önálló iparosok több mint fele segéd nélkül dol-
mények egy része a budai vár visszafoglalása gozott. A 70-es és 80-as években számottevő gyár-
előtt visszaköltözött Pestre. Június 4-én Kossuth ipar nem volt. A munkások és az alkalmazottak
a miniszterelnök és kultuszminiszter kíséretében létszáma együtt is elenyésző volt az iparból élők
hagyta el a várost. között. A 90-es években Debrecen a környéket
Alig egy hónap múlva tragikusra fordult a sza- behálózó vasútvonalak kiépülésével újból keres-
badságharc sorsa, és Debrecenre is megpróbálta-
tás várt. Július 3-án vonultak be a városba az orosz Festett pergamenkötésű dísztárgy
csapatok, igaz, néhány nap múlva távoztak is. Az
Az
augusztus 2-i debreceni csata pedig a honvédek A város évszázadokon át a hazai kézműipar egyik legrangosabb központjaként működött.
ek
hősiessége ellenére a szabadságharc utolsó nagy, y, A debreceni festett pergamenkötések, illetve a préselt, aranyozott bőrkötések a magyar könyvkötő művészet kiemelkedő értékei
de elvesztett ütközete volt.
Az abszolutizmus éveiben a városiasodás to- kedelmi központ lett, de már csak egy 60-80 kilo- legelőt kiosztották, de a külvárosi telkek után csak
vább haladt. Bevezették a gázvilágítást, meg- méteres körzetben. Észrevehető ipari fejlődés is, 1-1,5 hold nyi szántót adtak, viszonylag magas
indult az utcák kikövezése, megépült 1857-ben de a korábbi szerkezet teljes átalakulása elindult. váltságösszegért. Így sokan igénybe sem vették, a
a szolnok–debreceni, 1858-ban a nagyváradi A századfordulón a mesterek kétharmadának sem területet nagygazdák vagy telekkel üzletelő pol-
vasútvonal, már 1850-ben megalakult a Keres- segédje, sem inasa nem volt. Viszont félszáz kö- gárok vet ték meg. A messzebb eső legelőrészeken
kedelmi és Iparkamara. 1861-ben alakult a vá- - rül mozgott a nagyüzemek száma, amelyekben 5- ezután alakult ki jó néhány 100 hold feletti gaz-
ős
rosszépítő Emlékkert Társulat. A város jelentős 6 ezer munkás dolgozott. daság, a város közelében pedig a század for duló
támogatásával, de közadakozásból alapították ák A mezőgazdaságban azzal indult változás, hogy növekvő számú ipari munkásságának lakó telepei.
meg 1862-ben a zeneiskolát és az 1865-ben meg-g- 1854-ben a városi kiadások növekedése miatt az 1880-ban az összes földdel rendelkezők 84 száza-
nyitott állandó színházat. alzálogba adott szántóföldeket és erdei kaszáló kat lékának 30 holdnál kevesebb földje volt, 15 száza-
A kiegyezés után folytatódik a város kulturá-á- véglegesen meg kellett váltani a várostól. A magas lékának 30-200 holdja, csak egy százalékuk volt
lis életében a gazdagodás. 1868 őszén országos legelőbérrel s a korábbi legelők részbeni eke alá nagyobb birtokos. Többségük ko rábbi kereske-
os
en
dalosversenyt rendeztek Debrecenben, 1870-ben osztásával a híres szarvasmarha-tenyésztés egy dőkből, ügyvédekből, tőkepénzesekből került ki.
hozzákezdtek a kollégium új részének építésé- é- évtized alatt lecsökkent. 1872-ben a vá ros körüli Ugyanebben az évben a mezőgaz daságból élők
36 37
