Page 46 - Debrecen Képeskönyve

A VÁROS SAJÁTOSSÁGAI,

MŰVELŐDÉSE, EGYHÁZAI

DEBRECEN ÉS A TISZÁNTÚLI Méliusz Juhász Péter nevéhez fűződik. Életük

REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET több ízben haladt párhuzamos pályán. Mindket-
LÉTREJÖTTE ten Somogyból származtak, olyan pusztuló vidék-
ről, amely a török érkezése után tizenöt év alatt
veszítette el jobbágyportáinak felét. Mindket-
Mohács előtt a királyi udvarban, később a dunán- ten híres egyetemváros diákönkormányzatának
túli részeken és a felvidéki városokban jelent meg szeniorai voltak, azaz tehetségük megkérdője-
a protestáns tanítás, majd a 16. század derekán lezhetetlen volt honfi társaik körében. Hangjukat
rohamosan gyarapodó cívisváros vezetésével a a magyar romlás százada tette kíméletlenné.
Tiszántúlon is teljes győzelmet aratott. Debrecen- A ha gyomány szerint a korszak egyik legjelentéke-
ben adva volt az összes kedvező tényező együtt- nyebb katolikus személyisége, Telegdi Miklós je-
hatása: érvényesült a patrónus akarata, a legki vá- gyezte be Kálmáncsehi neve után a krakkói egye-
lóbb pásztorok érkeztek az tem anyakönyvébe, hogy
egyházközség hívására, az „a sakramentariusok eret-
intézmények működteté- nekségével Magyarország
sére megvolt az anyagi és nagy részét megfertőztette”.
szellemi tehetség, a gazdag A debreceni jegyzőkönyvek
kereskedők környezetében 1551 februárjában említet-
megjelent a világlátott értel- ték első ízben Márton pa-
miség. A tekintélyes új pol- pot, ezután már előfordult,
gárok, a menekültek szá - hogy a dunamelléki pro-
zai, akik fellegvárak kétes testánsok is a cívisvárosból
biztonsága helyett az árok- kértek segítséget. Levelezé-
kal övezett, szederindás sö - séből néhány oldalnyi ma-
vényű Debrecent választot- radt fönn, melyek lényege
ták, jól ismerték a hadjárá- akár egyetlen mondatba
sok természetét. A tőzsérek tö möríthető: „embereknek
és kalmárok döntését iga- szerzésétől nem kell né-
zolta az idő, mert régi hó- künk függenünk, hanem a
doltsági kapcsolataikat csak A kakas az éberség szimbóluma, Krisztusétól”. Kálmáncsehi
közvetlen közelből, három toronydíszként református jelképpé vált 1557-ben, második debre-
hatalom egymást fegyel- ceni lelkészsége idején az
me ző erőteréből, a szultánnak is adózó városból egyházvidék első szuperintendense (püspöke)
őrizhették meg. Így történhetett, hogy a cívis vá- lett, de még választása évében meghalt.
rosra már a 16. század második felétől 1216 por- Művét Méliusz Juhász Péter fejezte be. Egy
ciót róttak – jóval többet, mint Váradra, sőt a fő- történelmi kataklizmák sorát szenvedő nép kép-
városra –, azaz tízszer-hússzor több adót fi zetett, lékeny helyzetében szilárd kereteket adott, bizto-
mint Cegléd, Kecskemét vagy Eger. sítva az egyházszervezet törvényességét, hitelvi,
A helvét reformáció tiszántúli győzelme két tudományos és gyülekezeti alapjait, feledtetve a
nagy egyéniség, Kálmáncsehi Sánta Márton és századok során megszokott szertartásokat, meg-

A Református Kollégium belső udvara

40 41