Page 43 - Debrecen Képeskönyve

70 százaléka cseléd és napszámos. A következő tágas udvarú házaikban. A közélettől az 1870-es
két évtized alatt a gazdasági élet megrekedése és évek közepére visszahúzódtak, érde kei ket a Gazda-
ennek folytán a társadalom bizonyos zártsága sági Egyesület képviselte. Politizálásuk több nyire
még jellemzőbb lett. A régi nagy nevű kereskedő független ségi képviselők választásában merült ki.
cégek egy része eltűnt. Nagyobb haszonnal, de Az újon nan szervezett Hajdú vármegye szék helye
nagyobb kockázattal csak a termény- és állatke- 1876-ban Debrecen lett, a város vezetését ekkor
reskedők éltek. A legnépesebb csoport a vegyes- vette át a kormánypárt. A millenniumra épült meg
kereskedőké. Itt több- a királyi tábla, a tör-
nyire a tu lajdonosok vényszék, a közkórház,
vagy családtagjaik vég- a vasúti gépjavító mű-
zik a munkát. 1900-ra hely. Az ünnepségeken
ötödére, sok iparágban természetesen szerepelt
hetedére esett a meste- a gazdatársadalom, az
rek száma. Korábbi sze- ekkor már csak hagyo-
repük ugyan csökkent, mányokat őrző rétege
de még jelentős a csiz- a városnak. Az 1910. évi
madia-, hentes-, szabó-, népszámlálás adataiból
kerékgyártó-, kovács-, kitűnik, hogy a tőkés
asztalos-, kőműves- és iparosodás ellenére a
ácsipar. városiasodás terén Deb-
A lakosság a kiegye- recen elé került Kassa,
zéstől 1880-ig közel 15 Pozsony, Nagyvárad. Az
százalékkal növekedett, előző tizenöt év során a
de az 1850-es évek végé- népesség csökkenő szá-
hez képest a beköltözők zaléka kötődött a mező-
száma megháromszoro- gazdasághoz, de a deb-
zódott. A folyamat 1910- receni társadalomban
ig csak felgyorsult, fél bizonyos vonásaik még
évszázad alatt a lakosság érvényesültek. A további
megkétszereződött. Az évtizedekben a hagyo -
első világháború előtti má nyokat, a sajátos élet -
93 ezer lakos több mint for mát őrizték, de a ko-
egyötöde már beván- rá bbi földművelő cívi sek
dorló volt. utódai paraszttá válásá-
A legújabban kiala- nak folyamata fel tar tóz-
kult kereskedő-vállalko - A kerékgyártók céhkönyvének bőrkötése 1742-ből tathatatlan volt. A 20.
zó réteg, az egyre szapo - szá zadba egy átformá-
rodó hivatalnokság és a nagyipari munkásság lódott Debrecen lépett be. Az első világháború és
együtt olyan nagyszámú volt, hogy a hagyomá- az utána következő évtizedek azután véglegesen
nyos társadalomba már csak vallási, művelődési múlttá változtatták nemcsak a városi fejlődés ma-
és ízlésbeli különbözősége miatt sem tudott be- gyar példájának tekinthető 16–17. századi Debre-
illeszkedni. A mezőgazdaságból élő cívisek le - cent, de a 19. századi cívisvilágot is.
szár mazottai lakóhely szerint is elkülönültek a
Mester, Kossuth, Hatvan, Miklós és Rákóczi utcai Módy György

A városcímer Csokonai József naplójából

38