Page 47 - Debrecen Képeskönyve
P. 47
fékezve Szentháromság-tagadó irányzatokat, gyapját bőröstől” levonták. Joggal nevezték a cívi- gyülekezeteik jövőjét. Ezért nagy előrelépés volt, A Debreceni Egyházvidék 1561-ben, a váradi
szembefordulva a rajongó szektás mozgalmak- sek szószólójának, mert már az 1562-es debreceni amikor Méliusz két társszerzővel 1562-ben megal- 1562-ben írta alá a debreceni hitvallást, és ismerte
kal. 1558-ban, történészek egybehangzó állítása hitvallásban meghirdette: „Minden embernek, kotta a keresztyén élet minden elvi és gyakorlati el Méliusz püspökségét. A többi egyházmegye a
szerint huszonkét évesen került Szegedi Gergely bármiféle rendű és rangúak legyenek, szabadon kérdését tárgyaló debrecen–egervölgyi hitvallást. 60-as évek közepéig – még az 1567-es zsinat előtt –
mellé debreceni másodlelkésznek. Huszár Gál hagyja az Írás és megengedi a természet törvénye, Korábban mindig Várad volt a régió egyházi köz- csatlakozott a Tiszántúli Egyházkerülethez, amely
nyomdász-prédikátor Debrecenbe menekülése hogy tulajdon vagyonnal bírjanak.” Írt könyörgést pontja, de már Kálmáncsehi püspöksége a cívis- valamennyi református kerület közül a legna -
után, 1561-től már rendelkezésére állott a refor- az iparosoknak, a „míves népeknek” is, amely sze- város tekintélyének növekedését mutatta. Méliusz gyobbá növekedett. Debrecen vált az egyetlen egy -
mátorok legkorszerűbb eszköze, a nyomtatott szö- rint a mesterségek Isten dicséretére szolgálnak. ráadásul kapcsolatban volt mindazokkal a főurak- házigazgatási centrummá, amelynek fennható-
veg is. Az alkotó értelmiséget néhány évtizede Az ő városában becsülete volt minden polgári kal, akik a Tiszántúl, a hódoltság, a Partium, a sága a három részre szakadt ország mindhárom
még nélkülöző település a 16. század végéig 157 foglalatosságnak, érdem volt a munkával szer- Felvidék és Erdély legjelentősebb területeit birto- részét érintette, tehát ez a feladat is „tájakat ösz-
nyomtatványt adott közre, és volt olyan évtized, zett vagyon, hasznot hozó kölcsön után jogos volt kolták, akik (debreceni könyvajánlásokból ítélve) szekötő” regionális szerepre késztette a Tiszántúl
amelyben a hazai könyvtermés több mint fele a kamatszedés, isteni elhivatás volt a kereskedés. rendszeresen támogatták művei megjelenését. központját. A kerületet Debreceni Ember Pál ösz-
Debrecenben jelent meg. Méliusz műveinek ter- A vallási homogenitás idején Debrecenben nem A három ország határán fekvő „Anyaváros” ekkor - szeírása szerint 1709-ben 763, az 1805-ös statisz-
jedelme összesen 6500 nyomtatott oldalnak felel alakult ki világi presbitérium. A tanács századokon tól szellemi és anyagi értelemben az átlagos me- tika szerint 628 egyházközség alkotta. Amikor a
meg. Az ország legnagyobb szállítási kapacitásá- át teljesítette kegyúri kötelességeit, és önmaga jó zővárosok vonzáskörét többszörösen meghaladó történelmi helyzet úgy követelte, a „leány egyház-
val rendelkező, szüntelen úton lévő, fogadókban patrónusa volt mindaddig, amíg királyi rendelet- távlatokban, a Dunántúlon és a Felvidéken is ha- községeket” is számítva körülbelül 800 szószéken
társalgó debrecenieket felvértezte hitük védel- re a szenátusba nem kerültek az uralkodó vallás tott. Buda elfoglalása után, földrajzi elhelyezke- olvasták föl a debreceni püspök üzenetét. A ma-
mére. Írt bajvívóknak, foglyoknak, özvegyeknek, hívei, választás helyett kinevezéssel. dése és előjogai folytán leginkább Debrecen volt gyarországi négy szuperintendencia egyházköz-
árváknak, szidalmazta a főurakat, ha „az Ur háza A három országrész protestáns vezetőiben tu- képes gazdasági folyamatok befolyásolására, val- ségeinek csaknem fele és a népesség több mint
kéncsét” nem közcélra fordították, ha „a juhok datosult, hogy a tanbéli sokszínűség veszélyezteti lási és kulturális hatások közvetítésére. fele a Tiszántúlhoz tartozott. A püspökök, espe-
Reformátorok szobrai a Debreceni Egyetem előtt
Méliusz Juhász Péter Komáromi Csipkés György Huszár Gál Szenczi Molnár Albert
42 43
